A bétatesztelés az egyik legnépszerűbb tesztelési forma, mivel valódi felhasználói visszajelzéseket tud gyűjteni – ez segít a vállalatoknak (és a független fejlesztőknek) jelentősen javítani a kódjukat. Egy szervezet bétatesztelési stratégiája akár jelentős tényező is lehet abban, hogy képes-e működő szoftverprogramokat szállítani. Ez azt jelenti, hogy kritikus fontosságú, hogy Ön és cége tisztában legyen azzal, hogyan működik ez a technika, és hogyan lehet a kihívások között eligazodni, hogy stabil terméket biztosítson.
A bétatesztelés alapjainak megértése, valamint a tesztelőket segítő, rendelkezésre álló szoftverek ismerete lehetővé teszi a fejlesztőcsapat számára, hogy a kiadás előtt és után is elvégezze a szükséges változtatásokat. Ez a módszer az alfa-tesztelés mellett a legjobb – így a fejlesztők és a tesztelők minden lehetséges alapot lefednek a minőségbiztosítási folyamat során.
Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a bétatesztelés erős megközelítése hogyan segíti a szoftvercégeket abban, hogy jobb programokat szállítsanak, a konkrét lépések és hibák mellett.
Mi az a béta tesztelés?
A béta-tesztelés a minőségbiztosítás egy olyan típusa, amely kifejezetten azt vizsgálja, hogy a felhasználók hogyan használnák a terméket – valamint azt, hogy vannak-e olyan problémák a szoftverrel, amelyeket ki kell javítani. Ez főként a tervezett célközönséghez tartozó tesztelőket foglalja magában, de más demográfiai csoportokra is kiterjedhet, hogy biztosítsa a hozzáférhető felhasználói élményt.
A bétatesztek során minden funkciót alapos vizsgálatnak vetnek alá; ezek az ellenőrzések új perspektívát is biztosítanak, és segítenek a tesztelőknek megtalálni azokat a problémákat, amelyeket a fejlesztők valószínűleg nem vesznek észre. Attól függően, hogy ezek a tesztek mikor történnek, a vállalat képes lehet a felfedezett problémákat a program kiadása előtt kijavítani.
1. Mikor és miért van szükség béta tesztelésre?
A béta-tesztelés általában az alfa-tesztelés után, de még a termék bevezetése előtt kezdődik; általában akkor, amikor az alkalmazás körülbelül 95%-ban elkészült. Ez azt jelenti, hogy a béta tesztelők tapasztalata nagyon hasonló, ha nem is azonos a végső felhasználókéval – és biztosítja, hogy a terméktervezésben a megjelenés előtt ne történjenek olyan jelentős változások, amelyek hatással lehetnek a tesztekre.
A bétatesztelés lehetőséget ad a fejlesztőknek arra, hogy új szemszögből lássák munkájukat. Ez különösen hasznos a felhasználói élmény vizsgálatához, beleértve azt is, hogy mennyire könnyű az embereknek rájönni, hogyan működik pontosan a szoftver.
2. Amikor nem kell béta tesztelést végeznie
A vállalatok az alfa-tesztelést és más típusú minőségbiztosítást a felhasználó szemszögéből is elvégezhetik, vagy akár számítógépes látással rendelkező tesztprogramokat is alkalmazhatnak ennek megkönnyítésére. Ez nem fed le minden lehetséges szempontot, de hatékony helyettesítője lehet, ha a szervezetnek nincs ideje és pénze bétatesztek elvégzésére.
Még ezekben a helyzetekben is különösen hasznos lehet a bétatesztelés, és hosszú távon több pénzt takaríthat meg a vállalkozásnak. Nagyon kevés olyan program van, amely ne profitálna a bétatesztelésből; ez szinte mindig kifizetődő befektetés bármilyen tesztelési stratégia esetében.
3. Néhány félreértés tisztázása: Béta tesztelés vs. alfa tesztelés
Bár ez a két folyamat nagyon hasonló, fontos, hogy ismerje a különbségeket az alfa- és a béta-tesztelés között a szoftvertesztelésben.
Mi az alfa tesztelés?
Az alfa tesztelés a felhasználói elfogadási tesztelés egy másik formája, amely elsősorban a program egy korábbi szakaszát vizsgálja, hogy felmérje a nagyobb és kisebb fejlesztési problémákat. Ez általában az összetevők és a közös szoftvertesztek ellenőrző listáját foglalja magában, ami lehetővé teszi az átfogó lefedettséget.
A legtöbb esetben a vállalat belső tesztelői csapata gondoskodik erről – ami azt jelenti, hogy ők általában ismerik az alkalmazást és annak működését. Ennek eredményeképpen a tesztelési eljárás során lehetnek olyan vakfoltok, amelyeket csak a béta-tesztelők találhatnak meg.
Béta tesztek vs. alfa tesztelés
Mind az alfa-, mind a béta-tesztelés a felhasználói elfogadási tesztelés formája, ami azt jelenti, hogy együttesen használva kiegészítik egymást. Mindegyik megközelítés magában foglalja a szoftveren belüli problémák ellenőrzését a fejlesztés különböző szakaszaiban, különösen azokét, amelyek hatással lehetnek az általános felhasználói élményre.
A béta tesztelés azonban a fekete dobozos tesztelésre összpontosít, anélkül, hogy az alkalmazás belső működését vizsgálná – az alfa tesztelés ezt kombinálja a fehér dobozos teszteléssel, hogy magát a kódot ellenőrizze.
Egy másik nagy különbség, hogy a béta tesztelőknek általában nincs közük a fejlesztési folyamathoz vagy akár a vállalathoz.
Ez a tesztelő és az alkalmazás közötti szétválasztás szükséges az elfogulatlan, külső szemlélethez. A béta tesztelés általában a stabilitást, a biztonságot és a megbízhatóságot vizsgálja, míg az alfa tesztelés inkább az általános funkcionalitásra összpontosít – de jelentős átfedések lehetnek.
Ha valaki új a szoftverben, akkor a várt és a váratlan bemenetek segítségével megnézheti, hogy azok hogyan hatnak az alkalmazásra, és így esetleg tönkreteheti azt. Bár a bétatesztelés általában még a szoftver hivatalos kiadása előtt történik, a változtatásokra lehet, hogy várni kell az első napi javításig vagy akár hetekkel a megjelenés után.
4. Ki vesz részt a béta tesztelésben?
– Béta tesztelők
Általában nem állnak kapcsolatban a vállalattal, és nincsenek előzetes ismereteik a termékről és arról, hogy a belső kód hogyan illeszkedik egymáshoz.
– Minőségbiztosítási vezetők
Ők határozzák meg az általános minőségbiztosítási stratégiát, és ők a felelősek azért, hogy a tesztelő csapat milyen konkrét módszereket és ellenőrzéseket alkalmazzon.
– Alfa tesztelők
A bétatesztelés megkezdése előtt elvégzik az ellenőrzéseket, hogy garantálják a belső rendszerek rendeltetésszerű működését, és hogy készen álljanak a jövőbeli tesztelők számára.
– Szoftverfejlesztők
A bétatesztelők által szolgáltatott információkat felhasználják a problémák mielőbbi orvoslására – akár még a bevezetés előtt.
A béta tesztelés előnyei
A béta tesztelés előnyei a szoftvertesztelésben a következők:
1. Tükrözi a felhasználói tapasztalatokat
A béta-tesztelők nem rendelkeznek a szoftver bizalmas ismereteivel, és személyesen is tapasztalatlanok lehetnek a kódolásban – ez azt jelenti, hogy jobban képviselik a végfelhasználó szemszögét.
A béta-tesztelők pontosan úgy használhatják a programot, mint az ügyfelek, így a fejlesztők láthatják, hogy alkalmazásuk mennyire jól közvetíti funkcióit a felhasználók felé. Ez azért kritikus, mert a fejlesztők és a belső minőségbiztosítási személyzet már ismeri az alkalmazások működését és funkcionalitását.
2. Növeli a tesztelés lefedettségét
A béta tesztek különböző ellenőrzéseket tartalmaznak, amelyeket a belső csapatok általában nem végeznek el, beleértve a potenciális felhasználói bemeneteket vizsgáló teszteket is. Minden új teszt, amely a vállalat minőségbiztosítási stratégiájának részét képezi, növeli az egyes alkalmazások általános tesztelési lefedettségét. Ez a százalékos arány azt mutatja, hogy a jelenlegi tesztelési folyamat mennyire alapos, és megmutatja, hogy mely komponensekre kellene nagyobb figyelmet fordítani; a szoftver bétatesztelésénél mindig a magas tesztlefedettség a cél.
3. Költséghatékony
Bár egy új típusú tesztelés hozzáadása jelentősen megnövelheti a projekt költségeit, különösen, ha külső munkatársakat kell alkalmazni, a bétatesztek nagyon költséghatékonyak.
A nagyobb lefedettség még sok pénzt is megspórolhat a csapatnak a későbbiekben; az IBM becslései szerint az ilyen problémák utólagos javítása akár 15-ször drágább. A reszponzív bétatesztelési stratégia segíthet a csapatoknak, hogy könnyedén csökkentsék a hibajavítási költségeket.
4. Diverzifikált eszközök
A béta-tesztelés magában foglalhatja a tesztelő saját eszközeinek használatát, ami segít a csapatnak abban, hogy ezeket az ellenőrzéseket a gépek szélesebb körén futtassa. Előfordulhat például, hogy az alkalmazás bizonyos grafikus kártyákon vagy megfelelő memória nélkül nehezen működik, és a bétatesztek feltárhatják ezeket a problémákat.
A megközelítéstől függően a béta-tesztelők külső platformot használhatnak a tesztek elvégzéséhez, és a böngészők közötti teszteléssel akár eszközöket is szimulálhatnak.
A béta tesztelés kihívásai
A béta tesztek különböző kihívásokkal is járnak, többek között:
1. Speciális készségeket igényel
Bár a cél mindig a felhasználói élmény szimulálása, és bármilyen kódolási képesség szükségtelen, a bétatesztelő csapatnak mégis erős minőségbiztosítási készségekkel kell rendelkeznie.
Képesnek kell lenniük arra, hogy minden egyes komponenst tisztán black-box módszerekkel vizsgáljanak, miközben a végfelhasználó szemléletét is megtestesítik. Ez az egyensúly minden bétatesztelési megközelítés kulcsfontosságú része, és általában tapasztalt bétatesztelőt igényel.
2. Korlátozott idő
Mivel a bétatesztelésre akkor kerül sor, amikor a termék már lényegében készen áll a funkciókra, az ütemtervben bekövetkező kisebb késések is hatással lehetnek a tesztelőkre és arra, hogy alaposan tesztelhessenek.
Ellenőrzésük akár a termék kiadásáig is eltarthat, bár a fejlesztők a kritikus változtatásokat ezt követően is elvégezhetik javításként. Ez még mindig nyomást gyakorolhat a tesztelőkre, hogy gyorsan elvégezzék az ellenőrzéseket, ami potenciálisan korlátozhatja a folyamat pontosságát.
3. Rendszertelen jelentéstétel
A bétatesztelés jelentési eljárásai általában kevésbé alaposak, mint a minőségbiztosítás más formái, így a fejlesztők több időt szánhatnak a visszajelzésekre. Ezt részletes tesztesetekkel vagy bétatesztelő szoftverekkel lehet enyhíteni, amelyek automatikusan átfogó naplót generálnak. A bétatesztek során a fejlesztők sincsenek jelen; ez további akadályt jelenthet, ami befolyásolja, hogy mennyire jól kezelik ezeket a problémákat.
4. Általános személyzeti követelmények
Az, hogy egy vállalatnak hány béta-tesztelőre van szüksége, elsősorban a termék méretétől függ – előfordulhat, hogy rosszul ítélik meg, hány tesztelőre van szükség a termék terjedelméhez képest. Ez túl sok tesztelőt eredményezhet, ami jelentős erőforrás-elvonást jelenthet, vagy a tesztelőknek nehézséget okozhat, hogy megfelelően lefedjék a szoftver összetevőit. A projekt minőségbiztosítási csapatának alaposan meg kell vizsgálnia a bétatesztelő személyzet követelményeit.
A béta-tesztelés céljai
A béta tesztelés fő célkitűzései a szoftvertesztelésben a következők:
1. A hibák kezelése
Gyakorlatilag minden alkalmazásnak vannak problémái a fejlesztés korai szakaszában, és a béta tesztelés nagyobb lefedettséget és hibajavítást tesz lehetővé. A tesztelők például emulálhatják a felhasználói bemeneteket vagy szándékos kísérleteket tehetnek a szoftver feltörésére az adatbázis túlterhelésével, amit az alfa-tesztelők esetleg nem vesznek figyelembe.
Ezáltal a csapat nagyobb bizalmat érez a termék és a közelgő fogadtatás iránt.
2. A felhasználói élmény javítása
A bétatesztek elsősorban a felhasználók szemszögéből vizsgálják, és azt mutatják, hogyan közelítenék meg a szoftvert azok, akik nem ismerik azt. Ha például a tesztelőknek nehézséget okoz egy program alapvető funkciói, a fejlesztőknek egyszerűsíteniük kell a kezelőfelületet, vagy jobb oktatóanyagokat kell bevezetniük.
A fejlesztők ezután elvégezhetik a szükséges módosításokat annak érdekében, hogy a program minden felhasználó számára elérhető legyen.
3. Őszinte visszajelzést kapni
A béta-tesztelők próbakritikákat állíthatnak össze az általuk tesztelt szoftverekről, ami lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy valódi felhasználói véleményeket kapjanak; ez túlmutathat a teszteseteken.
Ezek a tesztelők olyan visszajelzéseket adhatnak, amelyek javítják a terméket, még akkor is, ha nem felelnek meg egy tesztesetnek. Ez azt is megmutatja, hogy a csapat által megcélzott célközönség hogyan fog reagálni az alkalmazásra annak megjelenése után.
Konkrétan… mit tesztelünk a béta tesztelés során?
A bétatesztelők az alkalmazás konkrét szempontjait vizsgálják:
1. Stabilitás
A bétatesztelők megvizsgálnak egy alkalmazást, hogy megállapítsák, mennyire jól működik a különböző gépeken – ami azt is magában foglalja, hogy mennyire könnyű a szoftver meghibásodása vagy összeomlása.
Például egy adatbázisra támaszkodó alkalmazás „holtpontra” kerülhet, ha túl sok kérést kap; a bétatesztek megmutatják, hogy hány kérést tud kezelni.
2. Megbízhatóság
Ennek a folyamatnak az a célja, hogy csökkentse az alkalmazásban található hibák számát, hogy az megbízhatóbbá váljon a felhasználók számára; a megbízhatósági tesztelés a hiba lehetőségének korlátozásáról szól.
A tesztelő például hosszabb ideig használhatja a programot, és felsorolhat minden olyan problémát, amellyel találkozik, például ha egy vizuális elem nem megfelelően jelenik meg.
3. Funkcionalitás
A bétatesztelés másik kulcsfontosságú része, hogy a szoftver képes-e a kívánt funkciókat ellátni. A bétatesztelők ellenőrzik, hogy minden komponens a tervezett módon működik-e, és hogy minden funkció intuitív-e.
Ha például a tesztelők úgy találják, hogy az alkalmazás kulcsfontosságú értékesítési pontja nehezen használható, a fejlesztőknek azonnal orvosolniuk kell a problémát.
4. Biztonság
Ez a megközelítés azt is magában foglalja, hogy megpróbálják megtörni az alkalmazást, különösen annak biztonsága szempontjából. Egy béta tesztelő megpróbálhat hátsó ajtót használni, hogy rendszergazdai jogosultságokat szerezzen a meglévő sebezhetőségek kiemelésére. Ellenőrizhetik az adatbázist és annak titkosítását is, mivel ez olyan személyes információkat tartalmazhat, amelyekhez egyetlen felhasználónak sem szabadna hozzáférnie.
5. Recepció
Az, hogy a közönség hogyan reagál az alkalmazásra, fontos része a minőségbiztosítási folyamatnak – és segít a fejlesztőknek garantálni, hogy jó úton járnak. A bétatesztelők őszinte betekintést nyújtanak a programba egyfajta széleskörű visszajelzésként, miközben megmutatják a csapatnak, hogy a közönség tagjai valószínűleg hogyan fogják fogadni a szoftvert.
A béta tesztek típusai
Íme a bétatesztelés öt fő típusa a szoftvertesztelésben:
1. Nyílt béta tesztelés
A nyílt bétatesztek teljes mértékben elérhetőek a nyilvánosság számára, így a nézőpontok szélesebb körét teszik lehetővé. Ez lehet egy opt-in megközelítés, ahol minden érdeklődő felhasználó jelentkezhet a vállalat weboldalán, hogy béta-tesztelő legyen.
Ezekben az esetekben az ellenőrzések ritkán igényesek, és csak hibajelentések benyújtását foglalhatják magukban a hibák esetén.
2. Zárt béta tesztelés
A zárt tesztek csak zárt csoportok, például a vállalat saját válogatottjai előtt állnak nyitva, így a csapat jobban ellenőrizheti, hogy ki ellenőrzi az alkalmazást. Lehet, hogy a célközönségüket alkotó bétatesztelőket helyezik előtérbe, így láthatják, hogy az emberek különböző csoportjai valószínűleg hogyan reagálnának a szoftver árnyalataira.
3. Technikai béta tesztelés
A technikai bétatesztek bizonyos komponenseket vizsgálnak meg technikai szempontból; bár céljuk a végfelhasználók képviselete, ezek az ellenőrzések több szakértelmet igényelnek. Erre azért van szükség, hogy feltárjuk az összetett hibákat, amelyek még mindig hatással lehetnek a felhasználói élményre, de amelyek megtalálása több mint egy felületes pillantás; ezek az ellenőrzések mélyebb vizsgálatot igényelnek.
4. Fókuszált béta tesztelés
Egyes komponensek érzékenyebbek a problémákra, mint mások; például az adatbázis általában kölcsönhatásban van az alkalmazás számos funkciójával, így hibái az egész programra kihatnak. A fókuszált bétatesztek a szoftver egyes részeit, valamint az egyes funkciókat vizsgálják, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy nincsenek jelentős problémák.
5. Kiadás utáni béta tesztelés
Néhány bétatesztre az alkalmazás kiadása után kerül sor; ez segít a csapatnak megtalálni azokat a problémákat, amelyeket a felhasználók még nem vettek észre. A kiadás utáni ellenőrzés a szoftverfrissítések és új funkciók bétatesztelésében is segíthet, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a kiegészítések megfelelnek-e az alkalmazás többi részével azonos szabványoknak.
Béta-tesztelési stratégiák
A bétatesztelés során különböző terveket és stratégiákat kell megvalósítania, például:
1. A tesztek megfelelő ütemezése
Mivel a bétatesztelés általában a termék kiadásához közel történik, a tesztelő csapatoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a minőségbiztosítási szakasz egyensúlyban legyen, hogy megkönnyítsenek minden olyan tesztet, amelyet remélnek végrehajtani.
A fejlesztőknek például tájékoztatniuk kell a tesztelőket a projektet érintő késedelmekről, a tesztelőknek pedig fel kell mérniük, hogy a gyorsan közeledő határidők betartása érdekében mely ellenőrzések a legfontosabbak.
2. A tesztelési célokra való összpontosítás
Minden tesztelési stratégia olyan világos fókusztól függ, amely könnyen motiválhatja az egyes tesztelőket. A csapat például rangsorolhat egy adott komponenst, amelytől az alkalmazás függ.
A tesztelők célul tűzhetnek ki egy bizonyos százalékos lefedettséget, vagy egy olyan alkalmazást, amelyet hosszabb ideig szabadon használhatnak anélkül, hogy hibákkal találkoznának.
3. Vegye fel a megfelelő tesztelőket
A gyakorlott tesztelők tudják, hogyan közelítsenek a szoftverhez úgy, mint egy felhasználó, miközben mélyen megvizsgálják a program-specifikus tapasztalatot, ami akár a technikai bétatesztekhez is szükséges lehet.
A széles közönségnek szánt alkalmazások (például videojátékok vagy mobilalkalmazások) jobban profitálhatnak a nyílt bétatesztekből, amelyek mindenféle készségszintű, változatos felhasználói bázist tükröznek.
4. A tesztelők visszajelzései alapján cselekedjen
A csapatnak gyorsan kell válaszolnia a béta tesztelőknek, amikor visszajelzést adnak; ez segít fenntartani a tesztelők elkötelezettségét, és lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy megkezdjék a hibajavítás munkáját. A programfejlesztés ezen szakaszában a gyorsaság a legfontosabb, mivel a kiadás dátuma általában nem sokkal a bétatesztelés megkezdése után van.
Béta tesztelési folyamat
Íme az alkalmazás bétatesztelésének hat fő lépése:
1. Készítse elő a béta tesztet
A csapatnak meg kell határoznia a tesztelők szilárd számát, amely megfelel az alkalmazás terjedelmének, mivel egyes alkalmazásokhoz több mint 300 béta-tesztelőre van szükség. Azt is meg kell határozniuk, hogy milyen típusú bétateszteket alkalmazzanak, és hogyan egészíthetik ki az alfa tesztelési fázist.
2. Béta tesztelők toborzása
Miután a minőségbiztosítási csapatnak ki kell találnia a bétateszteléshez való hozzáállását, külső tesztelőket kell toboroznia az általuk preferált csatornákon keresztül. Ezt nyíltan hirdethetik a közösségi médiában, vagy igénybe vehetnek egy tesztelő céget; arra is ügyelniük kell, hogy elegendő időt szánjanak a toborzásra.
3. A béta program kiadása
Amint az alkalmazás és a tesztelők készen állnak, a vállalat kiadja a béta-alkalmazást, és meghívókat küld a béta-tesztelőknek. A tesztelők hosszadalmas, akár több hétig is eltartó folyamatokon keresztül ellenőrzik a programot, és minden problémát vagy releváns visszajelzést feljegyeznek.
4. A tesztelők visszajelzéseinek összegyűjtése
Az ellenőrzések befejezése után a béta-tesztelők véleményt nyilvánítanak a szoftverről, és részletes jelentést készítenek a felmerült hibákról. A csapat a béta tesztelőkkel is beszélhet, hogy további részleteket tudjon meg a problémákról és azok lehetséges okairól.
5. Az alkalmazás frissítése
Az ellenőrzésekből nyert információk és a visszajelzések alapján a fejlesztők elkezdhetik az alkalmazás módosítását és a felfedezett hibák javítását. Néhány változtatás javítására a bétateszteléssel gyakran járó szoros ütemterv miatt a megjelenés utánig kell várni.
6. Szükség esetén ismételt vizsgálat
A belső tesztelők általában a hibajavítási szakasz után ellenőrzik az alkalmazást, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy ezek a problémák már nincsenek jelen. A vállalat újra bevonhatja a bétatesztelőket, ha a program jelentős frissítésen megy keresztül, amely valószínűleg hatással lesz a program funkcionalitására, beleértve az új funkciókat is.
A béta tesztelés fázisai
A bétatesztek többfázisú folyamatot követnek; a szokásos fázisok a következők:
1. Tervezés
Ebben a fázisban a belső csapat összeállít egy dokumentumot az általános bétatesztelési megközelítésük céljairól, beleértve azt is, hogy szeretnének-e nyílt bétatesztet.
A tervezési szakaszban minden érdekelt félnek hozzá kell járulnia; a csoportvezetőknek és a vezetőknek ugyanazokkal a célokkal kell rendelkezniük.
2. Toborzás
A következő fázis a tesztelők kiválasztása és beilleszkedése; ez lehetőséget ad a tesztelőknek arra, hogy kialakítsák az alkalmazás előzetes megértését.
Ennek meg kell felelnie a projekt pontos követelményeinek. Például a bármilyen korosztály számára alkalmas alkalmazásoknál a használhatóság ellenőrzéséhez különböző korosztályokból származó tesztelőket kell alkalmazni.
3. A tesztelése.
A tesztelési fázis három összetevőből áll: az elkötelezettség kezelése, a visszajelzések kezelése és az eredmények terjesztése. Ezek a folyamatok magukban foglalják a tesztelők elkötelezettségének biztosítását, a tesztelők visszajelzéseinek megszervezését és annak biztosítását, hogy a fejlesztők megkapják az eredményeket. A bétatesztek általában 1-2 hetes sprintekben zajlanak, ami elegendő lefedettséget és időt biztosít a javításokra.
4. Wrap-Up
A tesztelés befejezése után a csapatok lezárják a tesztelési ciklust, és felkészülnek a termék kiadására. Ez magában foglalhatja egy utólagos jelentés összeállítását is.
A bétatesztelés belépési kritériumai
A bétatesztek általános részvételi feltételei a következők:
1. Megfelelő tesztelő csapat
A bétatesztelők megfelelő csoportja vitathatatlanul a legfontosabb belépési kritérium az ilyen ellenőrzésekhez, mivel ez befolyásolja, hogy miként vesznek részt az alkalmazásban. Egy videojáték bétatesztjének például a célközönség minden rétegét képviselnie kell – beleértve az amatőr és a tapasztalt játékosokat is.
2. Az alfa tesztelés befejeződött
A bétatesztelést azután kell elkezdeni, hogy a belső csapat befejezte az alfa tesztelést; ez a szoftver legtöbb problémájára rávilágít. Azonban még mindig vannak olyan minőségbiztosítási hiányosságok, amelyeket csak a bétatesztek és a kizárólag fekete dobozos megközelítés képes megfelelően kezelni.
3. Béta-kész alkalmazás
Magának az alkalmazásnak egy működő béta verzióval kell rendelkeznie, amely teljesen naprakész és minden funkciót tartalmaz. Ennek egy független tesztkörnyezetnek kell lennie, ahol a béta tesztelő esetleges hibái nem befolyásolják a teljes programot vagy a többi tesztelő előrehaladását.
4. Béta tesztelés szoftver
A tesztelők számára hasznos lehet egy olyan program, amely segít a bétatesztjeikben; ez akár robotizált folyamatautomatizálást is megvalósíthat a nagyobb pontosság érdekében minden szakaszban. A belső csapat dönti el, hogy a bétatesztelők melyik alkalmazást használják, és gondosan ki kell választaniuk a leginkább kompatibilis opciót.
A bétatesztelés kilépési kritériumai
A bétatesztek befejezésének kritériumai a következők:
1. A feltárt problémák javítva vannak
A béta tesztelési szakasz lezárásának egyik legfontosabb feltétele, hogy a fejlesztők a legjobb tudásuk szerint javítsanak ki minden olyan problémát, amelyet a tesztelők megjelöltek. Amint a csapat azonosítja és kijavítja a problémákat, a tesztelők befejezhetik a munkájukat.
2. Befejezett béta teszt összefoglaló
Az ellenőrzések befejezése után a bétatesztelők összefoglalták a tesztjeikről készült összefoglalókat, valamint a közben felmerült problémákat. Ez a jelentés hasznos forrásként szolgál a termék vagy a vállalat által készített hasonló szoftverek jövőbeli verzióinak tesztelésekor.
3. A vizsgálati szakasz lezárása
A csapatnak hivatalosan le kell zárnia a tesztelési szakaszt, miután a béta-tesztelők befejezték az ellenőrzéseket; ez azt jelenti, hogy a minőségbiztosítási szakasz befejeződött. A jóváhagyás egyben a csapat továbblépését is biztosítja a termék kiadásához.
4. Szállításra kész termék
Sok projekt a bétatesztelési szakaszát a termék szállításával fejezi be, különösen mivel az alkalmazás ekkor már teljes funkcionalitású lehet. Lehetséges, hogy a bétatesztek a megjelenés után történnek – bár ez általában csak akkor fordul elő, ha a projekt késik.
A béta-tesztek kimeneteinek típusai
A béta tesztek számos fontos eredményt produkálnak, többek között:
1. Vizsgálati eredmények
A bétatesztek jelentős mennyiségű adatot szolgáltatnak a tesztelőknek és a fejlesztőknek arról, hogy a termék készen áll-e a kiadásra. Ha a minőségbiztosítási csoport meghatározta a bétatesztelők által használt konkrét ellenőrzéseket, akkor az eredményeket összehasonlítja a tervezett eredményekkel. Ezek az eredmények magukban foglalhatják a teszteken való megfelelési arányt, az összeomlások gyakoriságát és akár a rendszer használhatósági pontszámát is.
2. Tesztnaplók
Bár a bétatesztelők általában csak a black-box szemszögéből vizsgálják a projekteket, a műveleteik mégis adatokat generálnak a program belső naplójában. A fejlesztők ezt felhasználhatják arra, hogy elkülönítsék a felmerülő problémákért felelős fájlokat, elérési utakat és akár pontos kódsorokat. Ezek a naplók például megmutathatják, ha a rendszer jelentős terhelésnek van kitéve.
3. Tesztjelentések
Ezek az eredmények alkotják végül a bétatesztelés összefoglalójának nagy részét, amely ezt kombinálja a tesztelőnek az alkalmazással kapcsolatos konkrét következtetéseivel és gondolataival. Ha a bétatesztelők elég tapasztalattal rendelkeznek, akkor ötleteket adhatnak arra vonatkozóan, hogy a fejlesztők hogyan kezdhetik el a szoftver hibáinak kezelését. A bétateszt-jelentések általában áttekintést tartalmaznak a program funkcionalitásáról, megbízhatóságáról, biztonságáról, stabilitásáról és a tesztelők általános visszajelzéseiről.
Közös béta tesztelési metrikák
Szinte minden bétateszt egyedi mérőszámokat generál, például:
1. A sikertelen tesztek száma
Ha az alkalmazás megbukik bármelyik ellenőrzésen, a tesztelőknek hasznos, ha nyilvántartást vezetnek arról, hogy a program hány tesztet vizsgál, és hány problémája van. Ez lehet szám, de lehet az összes tesztek számának töredéke vagy százalékos aránya is.
2. A tesztek lefedettségének százalékos aránya
Minél magasabb a csapat tesztlefedettsége, annál biztosabbak lehetnek abban, hogy a lehető legtöbb hibát képesek feltárni. A béta-tesztelőknek a kisebb relatív lefedettségű szoftverkomponensekre kell összpontosítaniuk annak biztosítása érdekében, hogy azok pontosan úgy működjenek, ahogyan a fejlesztők tervezték.
3. Vevői elégedettség
A béta-tesztelők ügyfél-elégedettségi (vagy CSAT) pontszámokat adhatnak, amelyek a tesztelők termékre adott valódi reakcióit követik nyomon, beleértve az elégedettségi szintjüket is. Ez általában egy 1-től 5-ig terjedő skála formájában történik, ahol az alacsonyabb pontszám az elégedetlenséget, míg az 5 a teljes elégedettséget jelenti.
4. Biztonsági sebezhetőségi sűrűség
A biztonsági problémák lehetőségének ellenőrzésekor a béta-tesztelők nyomon követhették a programban lévő sebezhetőségek általános sűrűségét. Ezáltal a tesztelők és a fejlesztők világos képet kapnak az alkalmazás általános biztonságáról, beleértve a szoftver legjelentősebb biztonsági hiányosságait is.
5. Nettó támogatói pontszám
Az ügyfél-elégedettséghez hasonlóan a program nettó promoter pontszáma (vagy NPS) azt vizsgálja, hogy a felhasználók valós csoportjai valószínűleg hogyan reagálnának az alkalmazásra. Ez egy 10 pontos skálán történik, ahol a 9-10 a „támogató”, míg a 7-8 a „passzív” – és minden, ami ez alatt van, „visszatartó”.
6. Csúcs válaszidő
Problémát okozhat az az idő, amíg egy adatbázis lekérdezi az információkat, és általában az, hogy egy alkalmazásnak mennyi időbe telik egy kérés teljesítése. A Doherty-küszöb szerint a 400 milliszekundum feletti csúcsidő megakadályozhatja, hogy a felhasználók elköteleződjenek a szoftverrel.
A béta tesztelés során feltárt hibák és hibák típusai
Íme néhány olyan hiba, amelyet a bétatesztelés a szoftvertesztelésben segíthet felismerni:
1. Meghibásodott funkció
A bétatesztek egyik fő problémája az, ha valamelyik funkció nem működik semmilyen helyzetben. Ez olyan összefüggéseket is magában foglalhat, amelyekre más tesztelők nem gondolnak, ezért kritikus fontosságú, hogy a csapatok a bétatesztelést arra használják, hogy a problémákat új módon találják meg.
2. Biztonsági sebezhetőség
A béta tesztelés számos lehetséges biztonsági hibát fedhet fel; ez akár egy adminisztrátori hátsó ajtót is tartalmazhat, amelyhez a felhasználók hozzáférhetnek. Ezek az ellenőrzések kiemelkedő fontosságúak annak biztosítása érdekében, hogy az alkalmazás biztonságos legyen, és megállja a helyét a felhasználói ellenőrzés során.
3. Általános összeomlás
Bármilyen számú bevitel okozhat összeomlást – és a bétatesztelők a lehető legtöbb valósághű felhasználói bemenetet vizsgálják meg, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy nincsenek összeomlást kiváltó tényezők. Ha a program összeomlik, amikor a felhasználó egy bizonyos műveletet végez, a fejlesztőknek ezt ki kell javítaniuk.
4. Eszköz inkompatibilitás
A bétatesztek az eszközök szélesebb körét vizsgálják, mint a minőségbiztosítás más szakaszai, és ennek érdekében böngészők közötti tesztelést alkalmaznak. Ezek a tesztek megmutatják, hogy az alkalmazás mennyire jól teljesít a különböző gépeken, mivel az architektúra kisebb eltérései jelentősen befolyásolhatják a program teljesítményét.
5. Lassú teljesítmény
Ezek az ellenőrzések megmutatják, hogy vannak-e olyan helyzetek vagy bemenetek, amelyek drámaian lelassítják a programot, ami a végfelhasználó számára jelentős késedelmet eredményez. Ez komolyan befolyásolhatja, hogy a felhasználó mennyire élvezi ezt a szoftvert, ezért fontos, hogy ezt orvosoljuk.
Példák a béta tesztekre
Íme három fontos bétatesztelési példa:
1. Android alkalmazás
Az Android-alkalmazás bétatesztelése magában foglalja a program futtatását egy megfelelő eszközön – a kompatibilitás tesztelése érdekében esetleg több eszközön is -, és a feltűnő hibák ellenőrzését. Mivel ezek az alkalmazások rendkívül összetettek, a vállalatnak akár 300 béta-tesztelőre is szüksége lehet.
Sok alkalmazás nyíltan hirdeti a rendelkezésre álló bétateszteket a bevezetés előtt és után, így a cég sokféle szempontból biztosíthatja a teljes lefedettséget. Ezek a tesztek a mobilalkalmazás egyes funkcióira és azok egymás közötti kölcsönhatására összpontosíthatnak.
2. Videójáték
A videojátékok a bennük rejlő összetettségük miatt hosszadalmas bétatesztelési folyamaton mennek keresztül; ez a játék minden aspektusát megvizsgálja, a motorjától kezdve a teljesítményén át a grafikai hűségig.
Ezek kizárólag a játékot előrendelők, vagy akár csak az érdeklődők számára is nyitva állhatnak, bár a privát bétatesztelésre is szükség van. A többjátékos játékok esetében a nyílt béták lehetőséget adnak a fejlesztőknek, hogy ellenőrizzék a netkódjukat, és megnézzék, mennyire képes kezelni a magas játékosszámot.
3. Honlap
Egy vállalati weboldal – különösen az e-kereskedelmi funkciókkal rendelkező – szintén alapos béta-tesztelést igényel, mielőtt a cég a nyilvánosság elé tárja. A bétatesztelőknek minden oldalt meg kell vizsgálniuk, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a különböző eszközökön jól jelennek meg, és hogy a mellékelt webes alkalmazások működnek.
A kiskereskedelmi oldalak esetében a tesztelők megpróbálhatnak egy vásárlást végrehajtani, és megnézhetik, hogy ez átmegy-e a rendszeren. A bétatesztelőknek ellenőrizniük kell az oldal működését az összes népszerű internetes böngészőben.
Kézi vagy automatizált béta tesztek?
Az automatizálás növelheti bármely tesztelési stratégia hatékonyságát, drámaian csökkentve az emberi hibák kockázatát, miközben sokkal gyorsabban dolgozik. Ez növeli a projekt minőségbiztosítási szakaszának lefedettségét és általános megbízhatóságát – általában egy harmadik féltől származó alkalmazás segítségével.
Fontos, hogy a csapatok minden lehetséges platformot megvizsgáljanak, amely automatizálhatja a tesztjeiket; mindegyiknek más-más jellemzői vannak, amelyek jobban kompatibilisek lehetnek bizonyos típusú szoftverekkel. Ez a megközelítés azonban általában korlátozott az emberi tényező szempontjából; a legtöbb bétateszt a felhasználó szemszögére támaszkodik.
Az automatizálás megkerülheti ezeket a problémákat; a számítógépes látás például segít az automatizálási szoftvereknek abban, hogy a problémákat emberi szemszögből vizsgálják. A hiperautomatizálás abban is segíthet a csapatoknak, hogy úgy kalibrálják tesztelési stratégiájukat, hogy az automatizálást intelligensen alkalmazzák, ahol szükséges, anélkül, hogy túlzásba vinnék.
Mindkét esetben a csapat megközelítése (és esetleges sikere) az általuk megvalósított programtól és annak jellemzőitől függ. Ehhez a folyamathoz továbbra is szükség van béta-tesztelőkre, és a minőségbiztosítási vezetőknek át kell tekinteniük az általános stratégiájukat, hogy melyik ellenőrzéseknél lenne előnyös az automatizálás, és melyeknél kellene előnyben részesíteni az emberi tesztelőket.
Legjobb gyakorlatok a béta teszteléshez
Íme néhány legjobb gyakorlat, amelyet a bétatesztelő csapatoknak be kell vezetniük:
1. Tekintsük az ügyfelet
Minden bétateszt középpontjában az ügyfélélmény áll; és az ellenőrzéseknek, amelyeket ez a csapat végez, lehetőség szerint ezt kell tükrözniük. A tesztelőknek például meg kell vizsgálniuk a kezelőfelületet, hogy mennyire intuitív az adott ágazat tapasztalt felhasználói számára.
2. Ellenőrizze a külső célközönséget
Nincs olyan termék vagy alkalmazás, amelynek csak a célközönségéhez tartozó felhasználói vannak, és lehet, hogy valaki most használ először ilyen típusú programot. A bétatesztelők például úgy közelíthetnek egy videojátékhoz, mintha még soha nem játszottak volna vele, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy az felhasználóbarát.
3. Vizsgálók széles választéka
Hasonlóan fontos, hogy a programokat többféle háttérrel rendelkező tesztelőkkel ellenőriztessük, mivel így a csapat teljes képet kaphat arról, hogyan reagálnak majd az ügyfelek. A tapasztalati különbségek azt is eredményezhetik, hogy a béta-tesztelők különböző módon vizsgálják a szoftvert.
4. Folyamatos kommunikáció ösztönzése
Információs silók alakulhatnak ki a tesztelők és a fejlesztők között – különösen, ha az előbbiek a vállalaton kívülről érkeznek. Ez azt jelenti, hogy a minőségbiztosítási vezetőknek elő kell segíteniük a két csapat közötti kommunikációt, hogy a fejlesztők megkapják a hibajavításokhoz szükséges információkat.
5. Gondosan válassza ki a tesztelési stratégiát
Egyes termékeknek jobban kedvez a nyílt béta, amely rövid idő alatt széleskörű visszajelzéseket generál, de sok olyan alkalmazás van, amely zártkörű tesztelést igényel. A csapatoknak meg kell vizsgálniuk ezt a szoftvert, és meg kell határozniuk, hogy melyik megközelítés lenne a legmegfelelőbb.
6. Ösztönzők felajánlása
A nem fizetett bétatesztelőknek szükségük van valamilyen jutalomra a szolgáltatásukért – és a programhoz való korai hozzáférés nem biztos, hogy megfelelő. Lehet, hogy a szoftver kreditpontjaiban nevet kapnak, vagy valamilyen más ajándékot, amely arra ösztönzi őket, hogy a lehető legjobb munkát végezzék.
Mire van szükséged a bétatesztelés megkezdéséhez?
A bétatesztelés megkezdésének számos fontos előfeltétele van, többek között:
1. Átfogó tesztelési stratégia
Bár a bétatesztelés viszonylag szabad formában zajlik, különösen egy nyílt béta esetében, általában mégis szükség van egy szilárd tervre, hogy minden egyes komponensre elegendő figyelmet fordítsanak a tesztelők. A minőségbiztosítási csapatnak tudnia kell, hogy mit igényel a projekt, például milyen konkrét béta-ellenőrzéseket kívánnak lefuttatni.
Ha például a programnak vannak olyan összetevői, amelyek nagyobb hangsúlyt igényelnek, a csapat stratégiájának ezt figyelembe kell vennie.
2. Motivált tesztelők
A csapatnak olyan tesztelőkre is szüksége van, akik kellően motiváltak, hogy segítsenek a béta-folyamatban. A konkrét ellenőrzésektől függően a vállalatnak előnyére válhatnak a minőségbiztosításban jártas tesztelők, akik pontosan fel tudják mérni, hogy a tevékenységük milyen hatással van erre az alkalmazásra.
A csoportvezetőknek biztosnak kell lenniük a tesztelők kiválasztásában, beleértve azt is, hogy a tesztelők képesek-e a termék célközönségének teljes spektrumát leképezni.
3. Béta tesztelés szoftver
A tesztelési eszközöknek, beleértve az automatizálási funkciókkal rendelkezőket is, szinte minden minőségbiztosítási tervben helye van; még a béta tesztekben is, amelyek általában emberi szempontokra támaszkodnak. Ez segíthet a csapatnak a robotizált folyamatautomatizálás bevezetésében – ez szoftverrobotokat használ a különböző tesztelési feladatok elvégzésére emberi béta-tesztelő segítsége nélkül. Az általuk használt program az adott projekt konkrét tesztelési igényeitől függ.
4. Béta program
Mivel a béta tesztelés az alfa tesztelés befejezése után kezdődik, a legfrissebb programmal kell dolgozniuk; ennek közel kell lennie a funkciók teljességéhez. Ennek az alkalmazásnak teljesen különállónak kell lennie, hogy a bétatesztelők által elkövetett számos lehetséges hiba ellenére is megállja a helyét anélkül, hogy a valódi szoftver sérülne. Sok esetben a béta programban az átfogó alfa tesztelésnek köszönhetően kevés probléma merül fel.
7 hiba és buktató a béta tesztek végrehajtásában
Bármilyen tesztelési stratégia esetén rengeteg hibát követhetnek el a tesztelők. Íme hét hiba, amelyet a bétatesztelőknek el kell kerülniük:
1. Rugalmatlan ütemterv
A késedelmek minden szoftverprojektben gyakoriak, és a tesztelő csapatnak ezt minden szakaszban figyelembe kell vennie. A bétatesztelés a kiadáshoz közel történik, így a termék menetrendjének esetleges változása esetén ez hátrányt jelenthet. A tesztelők e késedelmek miatt nehezen tudják befejezni az ellenőrzéseket.
2. Motiválatlan tesztelők
A nyílt bétatesztek különösen nehezen tudják arra ösztönözni a tesztelőket, hogy jelentsék az általuk talált hibákat – egyes esetekben a tesztelőket a szoftver ingyenes kipróbálásának tekinthetik. A csapatnak olyan ösztönzőket kell kínálnia, amelyek elősegítik a kommunikációt és az átfogó jelentéstételt, különben a tesztelők esetleg nem jeleznek semmilyen problémát.
3. Korlátozott közönségképviselet
Mivel a bétatesztek általában a felhasználói élményt szimulálják, a tesztelőknek segít, hogy nagyjából tükrözzék az alkalmazás célközönségét. Ebből a célból fontos lehet, hogy a béta-tesztelőket tájékoztassuk azokról az emberekről, akik a terméket használnák; bár más szempontok is segíthetnek abban, hogy a szoftver felhasználóbarát legyen.
4. Korlátozott eszközök
A böngészők közötti tesztelés és az eszközök széles skálájának vizsgálata elengedhetetlen ahhoz, hogy az alkalmazás a lehető legtöbb ember számára használható legyen. Ez a bétatesztelési szakaszban még inkább előtérbe kerül; a csapatnak gondoskodnia kell arról, hogy az ellenőrzések mindig a lehetséges eszközök széles körét képviseljék.
5. Nincs elég tesztelő
A szükséges bétatesztelők száma projektenként változik, de ha ezt rosszul ítéli meg, az komoly problémákat okozhat. Például a túl sok tesztelő komoly erőforrás- és pénzhiányt okozhat.
Alternatív megoldásként a tesztelők nem megfelelő száma esetén nehézségekbe ütközhet az alkalmazás minden komponensére kiterjedő erős tesztelési lefedettség biztosítása.
6. Nincs tesztelési terv
A béta tesztelési szakasz ritkán sikeres, ha a tesztelők egyszerűen csak használják a szoftvert, és homályos visszajelzést adnak. A minőségbiztosítási csoportnak átfogó terveket kell összeállítania, amelyek részletesen tartalmazzák az összetevőket és a konkrét ellenőrzéseket.
Egy nyílt béta esetében a tesztelőknek egyértelmű módon kell jelenteniük a felmerülő problémákat.
7. Hatástalan tesztelési eszköz
A tesztelő csapatok nem alkalmazhatják egyszerűen az első vagy legolcsóbb tesztelési eszközt, amelyet találnak. Ehelyett olyan lehetőséget kell keresniük, amely megfelel a projektjüknek és annak pontos igényeinek. Ha időt szánunk erre, elkerülhetjük a komoly, hosszú távú tesztelési problémákat, miközben a tesztelők jobban kihasználhatják a tesztelési eszköz funkcióit.
5 legjobb béta tesztelési eszköz
Íme az öt leghatékonyabb fizetős vagy ingyenes bétatesztelő szoftvereszköz:
1. ZAPTEST FREE & ENTERPRISE kiadások
A ZAPTEST ingyenes és fizetős béta tesztelési eszközöket kínál, amelyek bármilyen költségvetés mellett segítik a vállalatokat a minőségbiztosítási szakaszban.
A ZAPTEST alapos tesztelési automatizációt biztosít a különböző böngészők, eszközök, alkalmazások és platformok széles skáláján, lehetővé téve a bétatesztelők számára, hogy programjaikat mélyebb szinten ellenőrizzék. Míg az ingyenes verzió rengeteg hasznos funkcióval rendelkezik, az Enterprise verzió tartalmazza az ügyfél csapata mellett dolgozó dedikált ZAP szakértőt, a legmodernebb RPA funkciókat külön költség nélkül, valamint korlátlan számú licencet.
2. Instabug
Az Instabug segít a bétatesztelőknek a mobilalkalmazások ellenőrzésében az összes főbb operációs rendszerben, és közben teljes körű összeomláselemzést és felhasználói beviteli nyilvántartást kínál. Ez a fizetős eszköz megkönnyíti a tesztelők számára, hogy hibajelentéseket küldjenek a program ellenőrzése során.
A felhasználók azonban arról számolnak be, hogy a platform viszonylag drága, és hogy ez a szoftver korlátozott funkciókkal rendelkezik a webes alkalmazások és más programtípusok esetében, így csak bizonyos kontextusokban hasznos.
3. BrowserStack
A BrowserStack több mint 3000 eszközt képes szimulálni mind az alfa-, mind a béta-teszteléshez, biztosítva a teljes mértékben kiegészítő tesztelési folyamatot. A platform részletes naplózási funkciókat is tartalmaz, amelyek lehetővé teszik a tesztelők számára, hogy azonosítsák a problémák gyökerét, és a lehető leghamarabb közöljék azokat a fejlesztőkkel.
Ez a megoldás leginkább webes vagy mobilalkalmazások esetében hatékony, és más szoftverek esetében csak korlátozottan használható – a kezdő tesztelők számára ez egy nehezen megtanulható platform is lehet.
4. TestFairy
A TestFairy a mobilalkalmazásokra specializálódott, nagy hangsúlyt fektetve az Android béta tesztelésre, és képes rögzíteni a tesztelők műveleteit (beleértve a konkrét bemeneteket is), hogy felfedezéseik megismétlése sokkal könnyebbé váljon. A fejlesztésben részt vevő minden érintett megtekintheti az elkészült videókat, és felhasználhatja azokat a fejlesztésekhez.
Az árképzés és a kompatibilis eszközök korlátozott száma azonban ismét olyan lehetséges problémák, amelyeket a felhasználóknak szem előtt kell tartaniuk a teszteszköz kiválasztásakor.
5. TestFlight
A TestFlight egy Apple program, amelyet kifejezetten iOS-alkalmazások bétatesztelésére terveztek. Ez különösen korlátozottá teszi más programok, köztük a különböző típusú mobilalkalmazások számára.
A TestFlight lehetővé teszi az alkalmazásfejlesztők számára, hogy a program új verzióit könnyen terjesszék a tesztelőknek, és egyszerű telepítési folyamattal büszkélkedhet. Bár ez a platform igen hasznos az iOS-alkalmazások fejlesztői számára, még ebben a kontextusban is csak az iOS 8-tól kezdődően képes támogatni.
Béta tesztelés ellenőrzőlista, tippek és trükkök
Íme néhány további tipp a bétatesztelés maximális kihasználásához a szoftvertesztelésben:
1. Könnyebbé teszi a dokumentációt
Minél egyszerűbb a bétatesztelőknek (mindenféle) problémát jelenteniük, annál pontosabb és hatékonyabb a teljes tesztelési folyamat. Fontos, hogy a tesztelő csapat finomítsa a szokásos visszajelzési jelentési csatornákat, hogy ezek az ellenőrzések gördülékenyebbek legyenek.
2. Folytassa a béta tesztek iterálását
Minden bétatesztnek, amelyet egy vállalat végez, tájékoztatnia kell arról, hogyan finomítja a jövőbeni ellenőrzéseket, hogy azok megfeleljenek a szokásos projekteknek. Ezek a tapasztalatok javítják a bétatesztelési folyamatot, és biztosítják, hogy mindig a vállalatnak és egyedi követelményeinek megfelelő módon vizsgálják a programokat.
3. Használja az automatizálást takarékosan
Bár az olyan taktikák, mint a robotizált folyamatautomatizálás jelentős pozitív hatással lehetnek a csapat bétatesztjeire, a csapatnak ezt bölcsen kell végrehajtania. Az egyes ellenőrzések automatizálása korlátozhatja azok pontosságát, különösen mivel sok bétateszt az emberi végfelhasználók sajátos tapasztalataira támaszkodik.
4. A tesztelőkkel írassanak alá egy NDA-t
A privát bétatesztelők érzékeny szoftvereket nézhetnek meg, és a szervezetek és a fejlesztők számára kritikus fontosságú, hogy megvédjék érdekeiket. Emiatt a vállalkozás a tesztelőkkel titoktartási szerződést köthet, hogy ne hozzanak nyilvánosságra semmilyen titkos információt a programról.
5. Béta tesztelők támogatása
A vállalatnak és belső minőségbiztosítási munkatársainak rendelkezésre kell állniuk a béta tesztelési szakaszban – ez a támogatás felbecsülhetetlen értékű lehet. A tesztelőknek például segítségre lehet szükségük a program működtetéséhez, vagy általános kérdéseket szeretnének feltenni az alkalmazással kapcsolatban.
6. A tesztelők szabadságának ösztönzése
Bár ez a támogatás néha elengedhetetlen az alapos bétatesztelés garantálásához, az is lényeges, hogy a vállalat hagyja, hogy a tesztelők a saját tempójukban végezzék el az ellenőrzéseket. A tesztelőnek képesnek kell lennie arra, hogy őszinte visszajelzést adjon; ez csak a felhasználó teljes szabadságával lehetséges.
Következtetés
A bétatesztelés szinte minden szoftverprojekthez szükséges, mivel képes figyelembe venni a felhasználókat és a szoftverrel kapcsolatos egyedi tapasztalataikat. A vállalatok dönthetnek úgy, hogy automatizálják a bétatesztelési terveiket – de az emberi szempontokat továbbra is figyelembe kell venniük minden szakaszban. A cég stratégiájának konkrétumai a projekttől és a követelményeinek leginkább megfelelő megközelítéstől függnek, beleértve az egyes tesztelők képzettségi szintjét is.
A tesztelő csapat jelenlegi költségvetésétől függetlenül a ZAPTEST Free vagy Enterprise megkönnyíti az intuitív béta-ellenőrzéseket az eszközök széles skáláján, biztosítva a magas színvonalat a minőségbiztosítási folyamat során.
