A dinamikus tesztelés a szoftvertesztelésben egy értékes szoftvertesztelési technika, amely magában foglalja az alkalmazás forráskódjának végrehajtását és annak megfigyelését, hogy az hogyan viselkedik futás közben. Míg sok tesztelő csapat a statikus tesztelést a problémák korai felismerésére használja, a dinamikus tesztelést a funkcionalitás érvényesítésére, a teljesítmény értékelésére és olyan problémák felismerésére használják, amelyeket a statikus tesztelés nem fedez fel.
Ebben a cikkben a dinamikus szoftverteszteléssel foglalkozunk, és elmagyarázzuk, hogy mi az, és miért van rá szükség. Ezután több különböző típust, folyamatot és megközelítést fogunk megvizsgálni, mielőtt áttekintjük a piacon kapható legjobb dinamikus tesztelési eszközöket.
Mi a dinamikus tesztelés a szoftvertesztelésben?
A dinamikus tesztelés egy olyan szoftvertesztelési megközelítés, amely a forráskód futtatásával validálja az alkalmazást. Vagy, hogy mindenki számára érthetően fogalmazzunk, ez a szoftvertesztelés egy olyan típusa, amely az alkalmazás futtatásával és a funkciók és a viselkedés megfigyelésével működik.
Ez a folyamat éles ellentétben áll a statikus teszteléssel, amely ehelyett a forráskódot és a kapcsolódó dokumentumokat vizsgálja a végrehajtás előtt, hogy feltárja a hibákat, anomáliákat és azt, hogy a munka megfelel-e a legjobb kódolási gyakorlatoknak.
A dinamikus tesztelést dinamikusnak nevezik, mivel aktív és változó. Azt méri, hogy a bemenetek hogyan befolyásolják a kimeneteket valós időben a tesztelt rendszeren belül.
A legfontosabb célok a következők:
- A szoftver általános teljesítményének, funkcionalitásának és stabilitásának tesztelése a valós felhasználási eseteket szimuláló körülmények széles skáláján.
- Olyan hibák, hibák vagy teljesítményproblémák feltárása, amelyeket statikus teszteléssel önmagában nem lehet felfedezni.
- Győződjön meg arról, hogy a szoftver megfelel a felhasználói elvárásoknak, és kompatibilis a különböző operációs rendszerekkel, böngészőkkel és eszközökkel.
A dinamikus tesztelés előnyei
A dinamikus tesztelés kiegészíti a statikus tesztelési megközelítést, mivel túlmutat az elméleten, a legjobb gyakorlatokon és a kódolási szabványokon, és ellenőrzi, hogyan működik a szoftver futás közben. Vizsgáljuk meg, miért olyan fontos ez a tesztelési megközelítés.
#1. Futásidejű hibák és nem kívánt viselkedések tesztelése
Vannak bizonyos típusú nem kívánt viselkedések, amelyek csak élő környezetben mutatkoznak meg. Dinamikus tesztelésre van szükség az olyan hibák feltárásához, mint:
- Futásidejű hibák
- Teljesítmény szűk keresztmetszetek
- Memóriaszivárgás
- Biztonsági sebezhetőségek
#2. Átfogó tesztelést biztosít
A dinamikus tesztelés lehetővé teszi a tesztelők számára, hogy alkalmazásuk számos különböző aspektusát ellenőrizzék, az alapfunkcióktól kezdve a felhasználói felületen át az általános teljesítményig, különböző körülmények között. A szoftver különböző elemeinek tesztelése biztosítja, hogy a szoftver megfeleljen az elvárásoknak, és készen álljon a vadonba való kibocsátásra.
#3. Valós világbeli tesztelés
A statikus tesztelés „papíron” ellenőrzi a szoftvert, míg a dinamikus tesztelés megmutatja, hogyan fog működni az alkalmazás a való világban. Ezzel a pragmatikusabb megközelítéssel láthatja, hogy a különböző környezetek, terhelések és használati forgatókönyvek hogyan befolyásolják a teljesítményt. Ráadásul a kompatibilitási teszteknek köszönhetően láthatja, hogyan fut az alkalmazása a különböző operációs rendszereken, böngészőkön, konfigurációkon és eszközökön.
#3. A felhasználói élmény és a funkcionalitás validálása
A dinamikus tesztelés segít megérteni, hogy a termék hogyan felel meg a felhasználói elvárásoknak és specifikációknak. A bemenetek, a felhasználói interakciók és az adatkombinációk alkalmazásra gyakorolt hatására összpontosít, így a tesztelők biztosak lehetnek abban, hogy a felhasználói élmény stabil, zökkenőmentes és intuitív.
#4. Komplex hibákat talál
Egyes hibák és hiányosságok csak akkor válnak nyilvánvalóvá, ha az alkalmazás különböző részeit együtt tesztelik. Az összetett alkalmazások esetében a dinamikus tesztelés az egyetlen módja a különböző modulok és komponensek integrációjából eredő hibák feltárásának.
#5. Fokozott megbízhatóság
A megbízható dinamikus tesztelés segíti a csapatokat abban, hogy a szoftverfejlesztési életciklus során korábban felfedezzék és megoldják a hibákat és hiányosságokat. Statikus teszteléssel párosítva ez a megközelítés csökkenti az erőforrás-igényes átdolgozás valószínűségét, vagy ami még rosszabb, a kiadás utáni problémák valószínűségét. Ráadásul a dinamikus tesztelés arra ösztönzi a csapatokat, hogy jól strukturált és könnyen karbantartható kódot készítsenek, csökkentve a fejlesztés során a szoftverben terjedő potenciális problémák számát.
#6. Korai visszajelzések
A dinamikus tesztelés másik nagy előnye, hogy elősegíti a folyamatos visszajelzés és fejlesztés kultúráját. A problémák feltárása a folyamat korai szakaszában lehetővé teszi a fejlesztők számára a valós visszajelzések beépítését, ami hatékonyabb fejlesztési folyamatot eredményez.
#7. Automatizálás-barát
A szoftverteszt-automatizálási eszközök forradalmasították a szoftvertesztelés világát, elősegítve a gyorsabb, költséghatékonyabb, megbízhatóbb és átfogóbb tesztelést. A dinamikus tesztelés sokoldalú, és az automatizált tesztelési eszközökhöz igazítható, segítve a csapatokat az ilyen típusú teszteléssel hagyományosan járó költségek csökkentésében.
A dinamikus tesztelés hátrányai
Bár a dinamikus tesztelésnek számos előnye van, vannak olyan gyenge pontok, amelyeket a tesztelő csapatoknak meg kell érteniük.
#1. Időigényes
A dinamikus tesztelés megköveteli, hogy a tesztelők a forráskód egészét vagy nagy részét futtassák. Ez a folyamat sok időt vesz igénybe. A tesztelőknek továbbá teszteseteket kell írniuk, tesztelési környezeteket kell létrehozniuk, és elemezniük kell a tesztek eredményeit és jelentéseit. Ez ismét azt jelenti, hogy több időt kell a tesztelési folyamatba fektetni.
#2. Erőforrás-igényes
Míg a statikus tesztelés megköveteli a csapatok közötti együttműködést, a dinamikus tesztelés több erőforrást igényel. Ezek az erőforrások magukban foglalják a szoftvertesztelési technikák, módszertanok és legjobb gyakorlatok terén széleskörű ismeretekkel rendelkező, képzett tesztelőkhöz való hozzáférést, valamint a hardver-, szoftver- és minőségteszt-automatizálási eszközöket.
#3. A fedezet korlátai
Bár a dinamikus tesztelés lehetővé teszi a szoftver átfogó tesztelését, a tesztelőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy nem tudnak minden eredményt, forgatókönyvet vagy bemeneti kombinációt ellenőrizni. A tesztelőknek tudatában kell lenniük a szélsőséges eseteknek vagy az előre nem látható forgatókönyveknek, és úgy kell kiigazítaniuk és adaptálniuk a módszertanukat, hogy az ilyen helyzetek némelyikét figyelembe vegyék.
#4. Az életciklusra vonatkozó kérdések
A statikus teszteléssel ellentétben a dinamikus tesztelésre általában a szoftverfejlesztési életciklus későbbi szakaszában kerül sor. Ez azt jelenti, hogy a hibákat a folyamat későbbi szakaszában fedezik fel. Ennek hátránya, hogy a dinamikus tesztelés által feltárt hibák és hibák kijavítása drágább és összetettebb lehet, mivel a hibák és hibák az egész kódban elterjedtek.
#5. Bonyolult hibakeresés
Míg a dinamikus tesztelés segít a hibák és hiányosságok azonosításában az alkalmazás futtatásával, bizonyos összetett szoftverek esetében a hibák forrásának azonosítása bonyolultabb. E problémák orvoslása további vagy előre nem tervezett erőforrásokat igényelhet, ami problémát jelenthet a szoros határidővel vagy költségvetéssel futó projektek esetében.
Statikus és dinamikus szoftvertesztelés
A statikus és a dinamikus tesztelés a szoftvertesztelés két kapcsolódó típusa. A szoftverek tesztelésének különböző megközelítéseit írják le. A különbségek megértése fontos a tesztelő csapatok számára.
A statikus tesztelés proaktív, és olyan dolgokat ellenőriz, mint az alkalmazás tervezése, a kapcsolódó dokumentáció és a forráskód, alapos felülvizsgálatokon keresztül. A dinamikus tesztelés ezzel szemben a kód funkcionalitását teszteli a szoftver futtatásával.
A statikus tesztelésre úgy is gondolhat, mint a tesztelés elméletibb megközelítésére. Ez magában foglalja a termékkövetelmények és a használati esetek összehangolását, valamint a kód és más dokumentumok felülvizsgálatát a korai problémák, köztük a szoftverkövetelményekkel, hibákkal, tesztesetekkel stb. kapcsolatos problémák felismerése érdekében. Olyan, mintha egy tervrajzot néznénk át, hogy megtaláljuk a későbbiekben felmerülő problémákat.
Másrészt a dinamikus tesztelés az alkalmazás futtatásával ellenőrzi a szoftverrel kapcsolatos problémákat. Nem számít, milyen alapos a statikus tesztelés, néhány probléma észrevétlen marad. A dinamikus tesztelés a szoftver funkcionalitását ellenőrzi, hogy a szoftver úgy működik-e, ahogyan azt tervezték.
Mind a statikus, mind a dinamikus szoftvertesztelés célja az érdekelt felek elvárásainak megfelelő, minőségi szoftver biztosítása. A statikus tesztelés azonban proaktív, míg a dinamikus tesztelés reaktív.
Arra a kérdésre, hogy a statikus és a dinamikus tesztelés között kell-e választania, a válasz egyszerű. Ezek a technikák nagymértékben kiegészítik egymást. A statikus tesztelést a szoftverfejlesztés életciklusának korai szakaszában kell végrehajtani, hogy még a kód lefordítása előtt megtaláljuk és megoldjuk a problémákat. Az eredmény idő- és fáradságmegtakarítás.
A dinamikus teszteléssel kapcsolatos kihívások
Mint mindenfajta szoftvertesztelésnek, a hatékony dinamikus tesztelési megközelítés megvalósításának is van néhány kihívása. Íme néhány lehetséges akadály, amellyel találkozhat.
#1. Hozzáférés készségekhez és szakértelemhez
Míg a dinamikus teszteléshez a minőségbiztosítási módszertanokban jártas alkalmazottakra van szükség, a tesztelés olyan speciálisabb készségeket is igényel, mint például a komplex webes alkalmazásarchitektúrák ismerete, a fejlett szkriptelési technikák és a teszt automatizálási eszközök ismerete.
Azoknak a csapatoknak, amelyek dinamikus tesztelési kultúrát szeretnének kialakítani, az ilyen készségekkel rendelkező személyzet megszerzése időigényes toborzási stratégiákat vagy képzést igényel.
#2. Műszaki beruházás
A dinamikus tesztelésre alkalmas eszközök bevezetése beruházást igényel mind a szoftverbe, mind a bevezetéshez és karbantartáshoz szükséges személyzetbe. A nem megfelelő beruházások a fejlesztési költségek növekedéséhez vezethetnek.
#3. Teszteset karbantartás
A dinamikus tesztelés megköveteli, hogy a tesztelők folyamatosan karbantartják és frissítsék a teszteseteket a folyamatosan változó és fejlődő körülményeknek megfelelően. A tesztesetek könnyen elavulhatnak, és nem felelnek meg a célnak, míg a komplex elemek, bemenetek és rendszerek közötti kiszámíthatatlan kölcsönhatások gyorsan csökkenthetik a tesztesetek hasznosságát.
#4. Adatkezelés
A dinamikus tesztelési módszerek különböző típusai
A dinamikus tesztelés két nagy kategóriára osztható: fekete dobozos tesztelés és fehér dobozos tesztelés.
1. Fehér dobozos tesztelés
A fehérdobozos tesztelés olyan tesztelési technika, amely a rendszer belső felépítésével és kialakításával foglalkozik. A fehérdobozos tesztelők a rendszer architektúrájának és tervezésének előzetes ismeretével érkeznek a tesztekhez, és ennek alapján ellenőrzik a programot.
2. Fekete doboz tesztelés
A fekete dobozos tesztelés ezzel szemben olyan tesztelési technika, ahol a tesztelő részletesen ismeri a szoftver belső működését. Ehelyett a tesztelők kizárólag a szoftver funkcionalitásával foglalkoznak. Mint ilyenek, a bemenetek elküldésével és a kimenetek megfigyelésével, illetve a szoftver viselkedésének megfigyelésével ellenőrzik az alkalmazást. Általában ezt a fajta tesztelést a minőségbiztosítási szakemberek végzik.
3. Szürke doboz tesztelés
A szürke doboz tesztelés egy olyan tesztelési módszer, amely a fent felsorolt fekete és fehér tesztelési módszerek között helyezkedik el. Míg a fekete dobozos tesztelés azt jelenti, hogy a tesztelő nem ismeri a szoftvert, a fehér dobozos tesztelés pedig azt, hogy a tesztelő teljes mértékben ismeri a szoftvert, addig a szürke dobozos tesztelés azt diktálja, hogy a tesztelő részleges ismeretekkel rendelkezik. Bár a tesztelő nem férhet hozzá magához a forráskódhoz, hozzáférhet a tervezési dokumentumokhoz, adatbázisokhoz, API-khoz és így tovább. Ez a tesztelés különösen a biztonsági, adatbázis- és integrációs tesztelésben hasznos.
Különböző dinamikus vizsgálati technikák
A fekete dobozos tesztelés a dinamikus tesztelési megközelítés fontos része. Ez a fajta tesztelés kétféleképpen osztható: funkcionális tesztelés és nem funkcionális tesztelés.
Funkcionális tesztelés
A funkcionális tesztelés a tesztelt alkalmazás (AUT) funkcionalitásával foglalkozik. Minden tesztelt modult meg kell táplálni egy bemenettel, és a kimenetet a várt eredményhez képest kell tesztelni. A funkcionális tesztelésnek különböző szintjei vannak. Íme a négy elsődleges technika, amellyel tisztában kell lennie.
1. Egységtesztelés
Az egységtesztelés a szoftver alapvető építőelemeit (modulok vagy komponensek) vizsgálja, és azokat egyenként teszteli. Ezt a fajta tesztelést általában a fejlesztők végzik a kód megírása során.
2. Integrációs tesztelés
Az integrációs tesztelés a fentiekben tesztelt szoftver egyes komponenseit vagy egységeit vizsgálja, és azt, hogy azok hogyan működnek, ha integrálódnak egymással. A tesztelés alatt álló dolgok közül néhány az egyes komponensek közötti adatáramlás.
3. Rendszer tesztelése
Ezt a folyamatot követve a rendszertesztelés a szoftver egészét validálja, amikor az egyes részek integrálódnak egymással. Ez a folyamat magában foglalja a szoftver holisztikusabb vizsgálatát annak biztosítása érdekében, hogy az alkalmazás megfeleljen mind a felhasználói, mind az üzleti követelményeknek és az általános specifikációnak.
4. Felhasználói elfogadási tesztelés
A tesztelési életciklus utolsó lépésének tekinthető felhasználói elfogadási tesztelést a végfelhasználók végzik el, mielőtt az alkalmazást szabadon engednék. A tesztelés során többek között azt kell megerősíteni, hogy a szoftver megfelel-e az érdekelt felek elvárásainak, és megoldja-e azokat a problémákat vagy fájdalmas pontokat, amelyek megoldására a szoftver készült.
Nem funkcionális tesztelés
Míg a funkcionális tesztelés azt ellenőrzi, hogy a szoftver alapvető jellemzői és funkciói a tervezett módon működnek-e, a nem funkcionális tesztelés olyan fontos elemeket vizsgál, mint a teljesítmény, a használhatóság, a biztonság, a megbízhatóság, a skálázhatóság stb.
Íme néhány, a nem funkcionális teszteléssel kapcsolatos elem.
1. Teljesítménytesztelés
A teljesítménytesztelés különböző típusú tesztekkel vizsgálja, hogyan kezeli az alkalmazás a kiadáskor rá nehezedő terhelést. A teljesítménytesztelés néhány leggyakoribb típusa a stressztesztelés, a sebességtesztelés és a terheléses tesztelés.
2. Használhatósági tesztelés
A használhatósági tesztelés a rendszer tesztelésének egyik fajtája, amely a szoftver használhatóságát ellenőrzi. Ez a tesztelés nagyon felhasználó-központú, és remek visszajelzési forrás a szoftver UI/UX erősségéről.
3. Kompatibilitási vizsgálat
A kompatibilitási tesztelés biztosítja a szoftver helyes és következetes működését különböző környezetekben, platformokon, böngészőkben, eszközökön, hardver- és szoftverkonfigurációkban.
4. Biztonsági tesztelés
A biztonsági tesztelés a fekete dobozos tesztelési technikák keverékét használja a futásidejű sebezhetőségek megtalálására támadások szimulálásával vagy olyan technikák alkalmazásával, mint a fuzz tesztelés.
A legjobb dinamikus tesztelési eszközök
Mint látható, a dinamikus tesztelés különböző tesztelési technikák és módszerek keverékét foglalja magában. Bár sok olyan eszköz van, amely egy feladatban kiválóan teljesít, más területeken azonban hiányos lehet.
A következőkben három olyan szoftvertesztelési eszközt mutatunk be, amelyek segíthetnek a dinamikus tesztelésben.
#3. Szelén
A Selenium egy nyílt forráskódú, platformokon átívelő automatizálási keretrendszer. Integrálható a felhővel, rendelkezik WebDriver integrációval, és támogatja a nyelvek, platformok és tesztelési keretrendszerek széles skáláját. Ez egy nagyszerű eszköz, annak ellenére, hogy meredek a tanulási görbéje.
#2. TestSigma
A TestSigma egy felhasználóbarát eszköz, amely nagyszerű funkciókkal rendelkezik a dinamikus teszteléshez. Könnyen integrálható más tesztelési eszközökkel, és képes párhuzamos és adatvezérelt tesztelésre. Ráadásul a tesztek létrehozása egyszerű, és mesterséges intelligenciával működő öngyógyító eszközökkel rendelkezik. Az API-tesztelés és a jelentéskészítés kevésbé hatékony, mint más eszközök, például a ZAPTEST, de összességében ez egy minőségi lehetőség.
#1. ZAPTEST
A ZAPTEST egy szoftver teszt automatizálási eszköz, amely egy erőteljes eszközcsomaggal rendelkezik, amely ideális a dinamikus teszteléshez. Bár egyes felhasználók a ZAPTEST-et elsősorban az RPA-képességei miatt ismerhetik, piacvezető a WebDriver-integráció, a mesterséges intelligencia és a számítógépes látás, valamint a mesterséges intelligencia kódoló CoPilot funkcióinak köszönhetően.
Íme a ZAPTEST néhány kulcsfontosságú funkciója, amelyekkel hatékony dinamikus tesztelést végezhet.
#1. Cross-platform kompatibilitás
A ZAPTEST jelentős időt takarít meg a tesztelő csapatoknak, mivel egyetlen teszteset különböző platformokon és böngészőkben futtatható, például MacOS, iOS, Linux, Android és Windows platformokon.
#2. Párhuzamos tesztelés
A ZAPTEST kiváló párhuzamos tesztelési képességeinek köszönhetően sokkal hatékonyabbá teheti a tesztelést, és kezelheti a dinamikus tesztelés egyik legnagyobb hátrányát.
#3. Felhőalapú
A ZAPTEST felhőalapú, ami csökkenti a teszt-automatizálási eszközök bevezetésének bonyolultságát.
#4. Kódolás nélküli képességek
A ZAPTEST nem tartalmaz kódot, ami azt jelenti, hogy a tesztesetek írása gyors és egyszerű, ezáltal csökkentve a teszt automatizálási szakemberektől való függőséget.
#5. ZAP szakértő
A ZAPTEST Enterprise felhasználók hozzáférhetnek egy dedikált ZAP szakértőhöz, aki segít nekik a ZAPTEST telepítésében, konfigurálásában és bevezetésében, valamint abban, hogy a termékből a lehető legtöbbet hozzák ki.
#6. RPA eszközök
A ZAPTEST felhasználóbarát RPA-eszközkészlete segíthet az adatok gyűjtésében és továbbításában, a dinamikus felhasználói felület elemeinek tesztelésében, a meglévő szoftverekkel való integrációban (beleértve a CI/CD pipelineseket is), a tesztadatok generálásának automatizálásában és még sok másban.
Végső gondolatok
A dinamikus tesztelés a szoftvertesztelésben a szoftverek ellenőrzésének egy általánosan használt megközelítése. A statikus teszteléssel ellentétben a dinamikus tesztelés a forráskód futtatásával ellenőrzi az alkalmazás teljesítményét és funkcionalitását, és megnézi, hogyan működik az alkalmazás valós körülmények között.
Bár a dinamikus szoftvertesztelés önmagában nem fedez fel minden lehetséges hibát vagy hiányosságot, a statikus teszteléssel párosítva kiegyensúlyozott és átfogó módot kínál a szoftver néhány legkritikusabb elemének ellenőrzésére.
