Akár saját vállalatának tagjai, akár széles ügyfélkör számára programoz szoftvert, a megfelelő tesztelési gyakorlatok és keretrendszerek – legyen szó manuális, automatizált vagy hibrid tesztelésről – következetes szoftverminőséget, jobb hírnevet és hatékonyságot eredményeznek.
Attól függően, hogy melyik vállalatnál dolgozik, a tesztelés nagy része kézi tesztelés formájában történik.
Tudjon meg többet arról, hogy mi a manuális tesztelés, milyen vállalatok tesztelnek manuális teszteléssel, és egy sor más fontos tényt a szoftvertesztelési folyamatokról.
Mi a kézi tesztelés?
A kézi tesztelés a szoftvertesztelés olyan típusa, amelyben a tesztelő kézzel, automatizált eszközök segítsége nélkül hajtja végre a teszteseteket.
A vállalatok a manuális tesztelést a szoftverükben lévő hibák vagy problémák azonosítására használják. Bár egyesek ezt a tesztelés egyszerű vagy primitív formájaként írják le, végső soron a program működőképességét állapítja meg anélkül, hogy harmadik féltől származó tesztelési eszközök használatára lenne szükség.
A szoftvertesztelés minden formája tartalmaz bizonyos manuális aspektusokat, mivel vannak olyan funkciók az alkalmazásban, amelyeket egyszerűen lehetetlen tesztelni kézi beavatkozás nélkül.
1. Mikor van szükség manuális tesztelésre?
A fejlesztők több szakaszban is alkalmazzák a kézi tesztelést, az első az alapvető funkciók fejlesztésének teljes szakaszában.
Amikor a szoftver alapfunkciói fejlesztés alatt állnak, a szoftverfejlesztők kézzel tesztelik, hogy a program egyes részei működnek-e, mivel ez gyorsabb, mint a kód meglehetősen egyszerű részeire teszteseteket készíteni.
A kézi tesztelés a fejlesztés utolsó szakaszában is elterjedt, amikor a program felhasználói felülete elkészül. A felhasználói felület tesztelése azt jelenti, hogy megnézzük, hogyan reagál egy valós felhasználó a menük kialakítására és a rendszer működésére.
Mivel ez sok minőségi adatot és személyes véleményt foglal magában, nem pedig tisztán mennyiségi mérőszámokat, a kézi tesztelés az ideális lehetőség arra, hogy nagyobb betekintést nyerjünk a termékbe.
2. Amikor nincs szükség manuális tesztelésre
Van néhány olyan eset, amikor a kézi tesztelés a szükségesnél sokkal több időt és erőfeszítést igényel, az első ilyen eset az adatbázis-tesztelés.
Az adatbázisok hatalmas mennyiségű adatot kezelnek, és ezek kézi bevitele sok időt vesz igénybe, és nem lenne hatékony egy szervezet számára.
Ezekben az esetekben az automatizált rendszerek használata ideális, mivel ezek korlátozott idő alatt nagy adatcsomagokat tudnak kezelni.
A kézi tesztelés kevésbé hasznos az olyan területeken, mint például a terheléses tesztek, ahol a fejlesztő teszteléssel vizsgálja, hogyan kezeli a szoftvere a felhasználók jelentős terhelését.
Ez gyakran előfordul az online alkalmazások és a szerverekkel rendelkező programok esetében, amelyek alapos értékelést igényelnek. A kézi tesztek elvégzéséhez sok embernek egyszerre kellene hozzáférnie az alkalmazáshoz, és ez komoly munkaerőköltségekhez vezethet egy olyan szolgáltatás esetében, amelyet egy automatizált szoftvertesztelő rendszer sokkal alacsonyabb költséggel végezhet el.
3. Ki vesz részt a kézi tesztelésben?
A kézi tesztelésben részt vevő munkatársak száma a vállalat jellegétől függ, ahol Ön dolgozik.
Néhány ember, akik részt vesznek a kézi tesztelési folyamatban, amellett, hogy milyen fejlesztői csapatban találja meg ezeket a szerepeket:
– Fejlesztő:
A fejlesztő folyamatosan részt vesz a folyamatban, teszteli a szoftver alapvető működését, és a QA tesztelők visszajelzéseitől függően frissíti a kódot.
A fejlesztők rengeteg manuális tesztelést végeznek, mivel ők felelősek azért, hogy a szoftverfejlesztés legkorábbi szakaszában a modulok magas színvonalon működjenek.
– QA tesztelő
A nagyobb csapatokban dolgozó QA-tesztelők kizárólag a vállalat tesztelését végzik, és biztosítják, hogy az alkalmazás az ügyfél elvárásainak megfelelően fusson.
A minőségbiztosítási tesztelő elsősorban a fejlesztés tesztelési, integrációs és karbantartási szakaszában fontos, átvéve a kézi tesztelést maguktól a fejlesztőktől, akik a megvalósítás során végig tesztelnek.
– QA menedzser
A legnagyobb fejlesztő cégeknél a minőségbiztosítási vezetők a tesztelőket a projekt meghatározott feladataihoz és területeihez rendelik.
Felelősek továbbá a teljesítendő dolgok listájának elkészítéséért és a tesztjelentések elolvasásáért. Ez különösen fontos a kézi tesztelésnél, mivel a személyzet elégedettsége sokkal jobb eredményeket adhat.
Mit tesztelünk manuális tesztekkel?
A manuális tesztek a szoftver néhány különböző aspektusát vizsgálják, amelyek mindegyike jobb, ha manuális tesztelést alkalmazunk, köszönhetően a tesztek sajátos kihívásainak.
A kézi tesztek használatának előnyei a következők, amellett, hogy a kézi tesztek itt is jól érzik magukat:
1. Alapvető funkcionalitás
A szoftvertesztelési folyamat egyik legkorábbi része a szoftver alapvető funkcionalitását vizsgálja.
Ebben a szakaszban a fejlesztő vagy a tesztelő átnézi a kód egyik funkcionális modulját, és értékeli, hogy az az elvárásoknak megfelelően működik-e. Ezen modulok kis léptéke miatt érdemes a kézi tesztelésre összpontosítani, mivel az automatizálás túl sokáig tartana.
Erre példa egy adatbázis-szoftver, ahol a tesztelők egy adatot helyeznek el a funkcióban, és már ismerik a várható kimenetet.
Ha a kettő egyezik, a teszt sikeres. A folyamatnak ebben a szakaszában végzett tesztelés erős alapot teremt a vállalat további munkájához.
2. UI design
A felhasználói felület egy szoftver felhasználói felületére, vagyis a felhasználó számára elérhető menükre, gombokra és interaktivitásra utal.
A felhasználói felület tesztelése arra összpontosít, hogy a felhasználói felület hogyan működik, és hogy kényelmes-e a felhasználó számára, beleértve azt is, hogy a felhasználó képes-e interakcióba lépni az összes funkcióval, és hogy a menük esztétikailag tetszetősek-e.
Ebben a szakaszban szükség van a kézi tesztelésre, mivel az olyan minőségi információk, mint például az, hogy jól néznek-e ki a felületek, nem olyan dolog, amiben egy automatizált program kiválóan teljesít.
3. Behatolás tesztelés
A behatolásvizsgálat egy szoftvercsomag tesztelésére utal, hogy lássuk, milyen könnyen tud egy külső fél hozzáférni a szoftverhez törvénytelen eszközökkel.
A szoftverautomatizálás néhány konkrét lépés követésére és az alkalmazás részét képező folyamatok befejezésére összpontosít, nem pedig új területek feltárására, ami a biztonsági teszteléshez elengedhetetlen.
Egy vállalat például felbérelhet egy etikus hackert, hogy értékelje a szoftverét, és keressen minden olyan lehetőséget, amellyel egy rosszindulatú fél hozzáférhet a felhasználói adatokhoz.
Ez egyre fontosabbá válik azóta, hogy a GDPR-t egész Európában törvénybe iktatták.
4. Feltáró tesztelés
A feltáró tesztelés olyan tesztelésre utal, amelyet csak egyszer vagy kétszer kell elvégezni, ezért kapta ezt a nevet, mivel a szoftver „feltárásának” része a váratlan funkciók vagy hibák keresése.
A kézi tesztelés jobban megfelel erre az esetre, mivel a teszteset kódjának megírása időbe telik, és ha valaki kézzel megy be a szoftverbe és vizsgálja meg, az kevesebb időt vesz igénybe.
Erre példa, amikor egy fejlesztő ellenőrizni szeretné, hogy egy bizonyos funkció megfelelően van-e integrálva, és egyetlen teszt segítségével ellenőrzi, hogy az adatok helyesen mozognak-e a programban.
A kézi tesztek életciklusa
A manuális tesztek életciklusának több szakasza van, a manuális teszteléssel a szoftvercsomag számos aspektusát vizsgálják.
A kézi tesztek életciklusának néhány szakasza a következő:
– Tervezés
Tervezze meg a tesztelés egy körét, amely magában foglalja az alkalmazás követelményeinek értékelését, a konkrét tesztek elvégzését és azt a buildet, amelyen a szoftvert teszteli.
Ez a szakasz magában foglalja a kézi tesztelő által elvégzendő tesztesetek megírását és a tesztkörnyezet létrehozását. Legyen alapos, hogy elkerülje, hogy a kézi tesztelők véletlenül különböző módon végezzék a teszteket.
– Tesztelés:
Töltse ki a teszteket. Ez azt jelenti, hogy többször végigmegy a teszteseteken, hogy konzisztens adatokat kapjon, és feljegyzi az összes kapott információt.
Ha eltér a tesztesetben leírtaktól, jegyezze fel, hogyan és miért. A variáció a végponttól végpontig tartó teszteknél a leggyakoribb, de minden kézi teszt esetében előfordulhat némi különbség a tesztelő munkamódszerében.
– Elemzés:
Elemezze a tesztekből kapott összes eredményt. Ez magában foglalja a szoftver hibáinak és a problémák lehetséges okainak feltárását.
Lépjen túl az egyszerű funkcionalitáson, és integráljon minőségi információkat, például az alkalmazás kialakításának figyelembevételével.
A kvalitatív információk különösen a kézi tesztelésben virágoznak, a tesztelők leíró adatokat generálnak, amelyek tájékoztatják a fejlesztőket a legkisebb módosításokról, amelyek jelentősen javítják az alkalmazással kapcsolatos élményt.
– Végrehajtás:
A korábbi jelentések felhasználásával számos változtatást hajthat végre. Ez a változásoktól függően hosszú folyamat lehet, a fejlesztők kísérleteznek a kóddal, hogy megoldást találjanak a korábbi verziókban meglévő hibákra.
Kézi tesztelés esetén a fejlesztők plusz előnyt élveznek abból, hogy minden változtatást átbeszélnek egy tesztelővel. Ez segít mindkét félnek abban, hogy megfelelően megértse, mi az, ami kiigazításra szorul, és hogyan lehet azt kiigazítani, legyen szó akár funkcionális, akár tervezési változtatásról.
– Tervezés újraindítása:
Amíg a fejlesztők az előző tesztek problémáinak javítását végzik, tervezze meg a következő tesztek sorát. Ez magában foglalja a legújabb frissítések tesztelését és a legutóbbi verzióban jelenlévő hibák újbóli előidézését.
Ez a folyamatos tesztelési ciklus azt jelenti, hogy a szoftver mindig fejlődik, és soha nem statikus. A kézi tesztelés sok időt vesz igénybe, de a rugalmasság és a folytonosság, amelyet az ismétlődő tesztek révén kínál, jelentős megtérülést hoz.
A manuális tesztelés előnyei
A manuális tesztelés alkalmazásának számos előnye van egy szoftverfejlesztő vállalatnál, a szoftver minőségétől kezdve a projektnek a vállalat pénzügyeire gyakorolt hatásáig.
A manuális tesztelés alkalmazásának néhány előnye a vállalatnál a következő:
1. Nagyobb rugalmasság
A teszt-automatizálás elvégzéséhez szükség van egy QA elemzőre, aki bemegy egy szoftverbe, és kódol egy teszteseteket, amelyek minden egyes alkalommal pontosan meghatározott lépéseket hajtanak végre.
Bár ez néha előnyös, egy emberi tesztelő végigmehet egy folyamaton, és észreveheti, hogy valami nincs a helyén, mielőtt kivizsgálná, és anélkül, hogy egy sor kódot is meg kellene változtatnia.
Ez jelentősen megnöveli a tesztek rugalmasságát, és azt jelenti, hogy olyan problémákat is talál a programmal kapcsolatban, amelyek egyébként észrevétlenek maradnának, így nagyobb esélye van a problémák kijavítására.
2. Minőségi információk
A kvalitatív információ olyan információ, amely leír valamit, és ez egy olyan típusú információ, amelyet az emberi tesztelők felajánlhatnak a fejlesztői csapatnak.
Egy kézi tesztelő tudatja a céggel, ha egy bizonyos menü „nehézkesnek” tűnik, és meg tudja magyarázni, hogy miért, míg egy automatizálási program nem tudná ezt a betekintést nyújtani a fejlesztőnek.
Ez azt jelenti, hogy a kézi tesztelésnek a munkafolyamatokba való beépítésével a vállalatok jelentősen növelhetik az alkalmazás színvonalát, ami nehezükre esne, ha kizárólag teszt-automatizálást használnának a folyamataikban.
3. Nincs környezeti korlátozás
Az automatizált tesztelés egy meglévő platform használatára támaszkodik, némelyiknek viszonylag szigorú korlátai vannak.
Egyes (bár nem minden) platformok korlátjai közé tartozik, hogy nem tudnak együttműködni olyan platformokkal, mint a Linux, csak egy bizonyos kódolási nyelvvel tudnak dolgozni, és csak meghatározott számú feladatot tudnak kezelni.
Ha a tesztelési folyamatokban emberekkel dolgozik, ezek a korlátok gyakorlatilag eltűnnek. Önt csak a kézi tesztelők képességei korlátozzák, nem pedig a technikai problémák.
Ez segít olyan tesztelési stratégia kialakításában, amely alaposabban vizsgálja a programot anélkül, hogy kompromisszumokat kellene kötnie.
4. Lehetővé teszi a használhatósági tesztelést
A használhatósági tesztelés az a fajta tesztelés, amely azt vizsgálja, hogy egy szoftver „használható”-e, beleértve azt is, hogy a végfelhasználó számára hogyan néz ki és hogyan érzi magát.
Ez a fajta tesztelés túlmutat azon, hogy szó szerint felmérjük, hogy egy funkció használható-e, hanem azt vizsgáljuk, hogy valaki a versenytársak termékei helyett azt választaná-e.
A manuális használhatósági tesztelés bevezetése nagyobb rálátást biztosít a vállalatok számára, és segít olyan kiigazításokat végezni, amelyek versenyképesebbé teszik az alkalmazást, amit az automatizálás nem tud nyújtani a fejlesztőcsapatoknak.
A manuális tesztelés kihívásai
Mint minden fejlesztői folyamathoz, a kézi tesztelés minőségbiztosítási eszközként való alkalmazásához is kapcsolódik néhány kihívás.
Ha tisztában van ezekkel a kihívásokkal, akkor a szoftverek kézi tesztelésekor alkalmazott technikát hozzáigazíthatja, így megelőzheti, hogy ezek a problémák súlyos problémákat okozzanak, és a folyamat végén növelheti a program színvonalát.
A manuális tesztelés során a vállalatok a következő főbb kihívásokkal szembesülnek:
1. Tesztelői készségszintek
Az első nagy kihívás, amellyel meg kell küzdeni, a csapatban dolgozó összes kézi tesztelő szükséges képzettségi szintje.
A tehetséges kézi tesztelőkkel a vállalatok egyértelmű előnyöket látnak, mivel gyorsabban megtalálják a hibákat, és biztosak lehetnek abban, hogy szoftverük az elvárásoknak megfelelően működik. A legjobb vállalatok mindig olyan kézi tesztelőket keresnek, akik a terület élvonalában vannak, hogy garantálják a nagyobb teljesítményt.
Tesztelőként mindig igyekezzen tanulni és fejleszteni ezeket a készségeket. A fejlettebb készségek azt jelentik, hogy Ön több értéket hoz a vállalat számára, a kézi teszteléssel több hibát talál és javítja a felhasználói élményt. A legjobb kézi tesztek olyan tesztelőktől származnak, akik időt töltöttek a mesterségük csiszolásával.
2. A tesztelés költségei
A manuális tesztelés minden méretű vállalkozás számára gyakori folyamat, de attól függően, hogy milyen módon használja a manuális tesztelést, a költségek nagyon magasak lehetnek.
Például egy olyan vállalat, amely több magasan képzett tesztelő munkatársat foglalkoztat, sok pénzt költhet, ha többszöri tesztelésre kerül sor, mivel gyakorlatilag mindenki idejéért fizet, aki jelen van. Ez kevésbé jelent problémát az automatizált tesztelési folyamatok esetében.
Ennek a problémának ideális ellenszere az előre tervezés, mivel minél több időt fordít az elvégzendő tesztek és azok sorrendjének megtervezésére, annál kisebb az esélye annak, hogy a személyzeti költségek emelkednek, mivel az emberek olyan teszteket is elvégeznek, amelyekre nincs szükségük.
3. Időigényes
A számítógépek mindenféle dologban gyorsabbak az embereknél, kezdve a sakklépés megtervezésétől a tőzsdei befektetésig, vagy akár csak egy gomb megnyomásáig, miután az színt vált. Ugyanez a koncepció vonatkozik a tesztelésre is, a felhasználóknak időt kell szánniuk az összes információ elolvasására és a menükben való navigálásra.
A kézi tesztelés ezért sokkal tovább tarthat, mint a teszt automatizálás. Ezt úgy ellensúlyozhatja, hogy a kézi és az automatizált tesztek kombinációját használja, és a kézi tesztelőktől elveszi az alantas feladatokat, ehelyett ott használja őket, ahol a szakértelemre van szükség. A folyamatok egyszerűsítése a kézi teszteléshez is ideális, mivel a lehető legtöbb lépést veszi el.
4. Hibalehetőségek
Az emberek hibáznak. Ez természetes, akár egy teszt során a lépések rossz sorrendben történő elvégzése, akár az eredmények pontatlan feljegyzése egy rossz kattintásnak köszönhetően. Ezek a hibák azonban komoly problémákat okozhatnak a szoftvertesztelési rendszer pontosságával kapcsolatban.
Azok a kézi tesztelők, akik fáradtabbak vagy fáradtabbak attól, hogy újra és újra ugyanazt a feladatot végzik, nagyobb valószínűséggel követnek el hibákat, mint mások, ezért lehetőség szerint használjon automatizálást ennek elkerülésére, vagy adjon a tesztelőknek rendszeres szüneteket a képernyőjükről, mivel így jobban figyelnek arra, hogy mi történik.
A vezetők a munkaterhelés kezelését is fontolóra vehetik, hogy megakadályozzák az emberek kiégését és problémáit.
A manuális tesztek jellemzői
A kézi teszteknél néhány fő jellemzőt kell keresni. Ezek határozzák meg, hogy mi a kézi teszt, és olyan jelentős jellemzők, amelyek alapján tervezhet a tesztek tervezésekor.
Tudjon meg többet a manuális tesztek néhány fő jellemzőjéről, és arról, hogy mit jelentenek ezek egy aktív tesztelési környezetben:
1. Optimalizált tesztesetek
A kézi tesztelés során a teszteseteket nagymértékben optimalizálják. Ez azokra az utasításokra utal, amelyekkel a kézi tesztelő a teszt elvégzése előtt rendelkezik, és a magas szintű optimalizálás ahhoz vezet, hogy a tesztelő csapat időt és erőforrásokat takarít meg, mivel kevesebb feladatot végeznek el.
Mindig törekedjen a teszteset méretének korlátozására, ahol csak lehetséges, hogy a lehető legjobban kihasználja a rendelkezésre álló erőforrásokat.
2. Érthetőbb mérőszámok
A legjobb kézi tesztelés érthetőbb mérőszámokkal rendelkezik. Ahol a tesztautomatizálás folyamatosan összetett statisztikákat és információkat generál, az a betekintés, amelyet ezek a mérőszámok nyújthatnak, nem éri meg azt az időt, amelyet egy kézi tesztelőnek a kitöltése vagy kiszámítása igényelne.
Alternatívaként a kézi tesztek sokkal egyszerűbb mérőszámokat tartalmaznak, amelyeket könnyű létrehozni, és kevesebb időt vesz igénybe a folyamat későbbi elemzése.
3. Intelligens jelentéskészítés
A kézi tesztelés intelligensebb jelentéstételt eredményez a tesztelő csapat részéről. Az automatizált tesztek a folyamat végén saját jelentéseket generálnak, ami általában ahhoz vezet, hogy a jelentések mind ugyanolyan formátumúak.
Az emberi tesztelők sokkal rugalmasabbak, és saját jelentéseket készíthetnek, és szükség esetén bármilyen, a fejlesztőcsapat számára hasznosnak ítélt információt hozzáadhatnak.
4. Stratégiák újrafuttatása
Az ismételt futtatási stratégiák arra utalnak, ahogyan a tesztelő csapat újra és újra lefuttatja a teszteket, adatokat gyűjtve a feladatok ismételt elvégzéséből.
A kézi tesztelés azt jelenti, hogy az újrafuttatási stratégiák sokkal rugalmasabbak, és a tesztelők több tesztet is elvégezhetnek, ha úgy gondolják, hogy van még mit vizsgálni.
Egyes kézi tesztek aktívan ösztönzik a felhasználó által végrehajtott műveletek eltéréseit, így a viselkedés szélesebb skálájáról szolgáltatnak adatokat. Ez több adatot generál a szoftver körül, és következetesebb frissítési stratégiákat eredményez a jövőben.
A kézi tesztek típusai
A vállalatok a manuális tesztelés három különböző típusát alkalmazzák, a különbséget a tesztelők hozzáférési szintje határozza meg. Mindegyik típus a maga egyedi kontextusában hasznos.
A manuális tesztek főbb típusai a következők:
1. Fehér dobozos tesztelés
A fehérdobozos tesztelés a tesztelés egy olyan formája, amely során a tesztelőknek lehetőségük van betekinteni egy szoftver teljes forráskódjába és tervdokumentációjába.
Ez a nagyobb szintű hozzáférés azt jelenti, hogy a tesztelő képes a kód minden egyes aspektusát látni, és azt, hogy ezek hogyan befolyásolják a szoftver működését. Ez ideális a fejlesztési folyamat legkorábbi szakaszában, mivel a fejlesztők kézzel is megnézhetik saját kódjukat, összehasonlíthatják azt a tesztesetekkel, és könnyen megtalálhatják azt a területet, amely jelentős problémákat okoz, mielőtt a meglévő hibákat kijavítanák.
2. Fekete doboz tesztelés
A fekete dobozos tesztelés a tesztelés olyan formájára utal, ahol a tesztelők nem látják, mi történik a felhasználói felület mögött. Ez azt jelenti, hogy nincs hozzáférés a kódhoz vagy a tervdokumentációhoz, és a tesztelők teljes ismerethiánnyal közelítenek a szoftverhez.
A kézi tesztelők a fejlesztési folyamat utolsó szakaszában alkalmazzák ezt a megközelítést, mivel a felhasználói átvételi tesztelés és a végponttól végpontig tartó tesztelés inkább a végfelhasználó szemszögét igényli, mint a fejlesztési folyamatban részt vevő személyét.
3. Szürke doboz tesztelés
A szürke dobozos tesztelés a fekete dobozos és a fehér dobozos tesztelés kombinációja, és megköveteli, hogy a tesztelő betekinthessen a dokumentáció és a forráskód egy részébe. Ez egyesíti annak előnyét, hogy a lehetséges problémák lehetséges okait láthatja, miközben korlátozza az információkat, és segít az olyan funkciókkal, mint például az adatkezelés.
A fejlesztési folyamat középső szakaszában a kézi szürke doboz tesztelés alkalmazása, amely a tesztelőknek további információkat nyújt, de a funkcionalitás nagy részét továbbra is a saját megérzéseikre hagyatkozva biztosítja, hogy a végfelhasználó megérthesse a rendszereket.
Néhány félreértés tisztázása – Kézi tesztelés kontra automatizálási tesztelés
A szoftvertesztelés két különböző tudományágat foglal magában, a manuális tesztelést és az automatizált tesztelést. Annak ellenére, hogy mindkettőnek gyakorlatilag ugyanaz a funkciója, mégis különböző tudományágak, amelyeket a vállalatok a szoftvercsomagok vizsgálatára használnak.
Olvasson tovább arról, hogy mi az automatizált tesztelés, mi a különbség az automatizált és a manuális tesztelés között, és mikor érdemes a kétféle tesztelést alkalmazni a szoftver minőségbiztosítási folyamataiban.
1. Mi az automatizálási tesztelés?
Az automatizálási tesztelés az a folyamat, amelynek során a tesztelő egy harmadik féltől származó eszközzel automatizál egy szoftvert, és megvizsgálja a szoftvert, miközben az ismételten ugyanazt a folyamatot végzi, hogy biztosítsa, hogy az elég magas színvonalon teljesít a szervezet számára. A tesztek automatizálásának fő előnye, hogy sokkal gyorsabb folyamat, különösen az olyan alantas feladatok elvégzése során, mint az adatbevitel.
Erre példa egy adatbázis tesztelése annak biztosítása érdekében, hogy az összes információt megfelelően kezelje, több ezer adat pillanatok alatt történő bevitele a szoftverbe, és az eredmények utólagos értékelése.
A vállalatok elsősorban a nagy és erősen ismétlődő feladatoknál használják az automatizált tesztelést. Mivel egy automatizált rendszer nem fog kisebb hibákat elkövetni, például nem a megfelelő információt írja be, vagy nem a megfelelő linkre kattint.
Az ezt használó szoftverek közül néhány fő darab az élő szerverek és adatbázisok, mivel ezek sok információt és nagy felhasználói terhelést kezelnek, így olyan tesztelési formát igényelnek, amely megfelel az igényeknek.
2. Mi a különbség a kézi és az automatizált tesztek között?
A kézi és az automatizált tesztek közötti fő különbség a befejezés módja.
A kézi tesztelés teljes mértékben az emberre támaszkodik, aki a tesztelést végigköveti a teszteset befejezéséig, majd feljegyzi az esetleges információkat.
Az automatizált tesztek esetében egy számítógépes program felelős a tesztesetek befejezéséért, miután azokat eredetileg egy minőségbiztosítási elemző írta meg.
Egyes automatizált tesztplatformok saját jelentéseket is generálnak a felhasználók számára, így korlátozva azt az időt, amelyet valakinek az összes kísérletből származó adat összegyűjtésével kell töltenie. Ehelyett inkább a szoftvercsomag problémáinak megoldására fordíthatják az idejüket.
3. Következtetés: Automatizált tesztelés
A manuális és az automatizált tesztelés között alapvető különbségek vannak, a két koncepció teljesen más alapokon nyugszik, hogy megfelelően működjön.
Ugyanakkor számos fejlesztési projektben szorosan együtt tudnak dolgozni. Ha automatizált tesztelést alkalmaz néhány nehezebb feladathoz, és kézi tesztelési technikákat alkalmaz a rugalmasabb feladatokhoz, jelentősen felgyorsíthatja a tesztelési folyamatokat.
A teszteléssel kapcsolatos egyik legnagyobb tévhit az, hogy a teszteléssel kapcsolatban bináris döntést kell hoznia, de ez nem is állhatna távolabb az igazságtól egy hatékony minőségbiztosítási csapat esetében.
A manuális tesztelés 5 mítoszának megcáfolása
Van néhány mítosz, amelyet az emberek a manuális teszteléssel kapcsolatban elhisznek, és amelyek mindegyike a nem éppen ideális módszerek követése felé tereli az embereket, és az eredmények megszerzését a kelleténél bonyolultabbá teszi.
A manuális teszteléssel kapcsolatos öt fő mítosz a következő:
1. A tesztelés az egyetlen olyan részleg, amely a termékminőségért felelős
A termékminőség az egész vállalat feladata, nem csak a minőségbiztosítási csapaté.
A szoftvertesztelés célja a hibák eltávolítása, ahol csak lehetséges, ami azt jelenti, hogy sokan a hibák kijavítását és felkutatását a minőségbiztosítási csapat kizárólagos feladatának tekintik. Éppen ellenkezőleg, a fejlesztők maguk felelősek a kód megírásáért, míg a vezetői csapat a fejlesztés megszervezéséért.
Mindenkinek, akinek szerepe van egy vállalatnál, van némi felelőssége abban, hogy egy elég magas színvonalú terméket hozzon létre, ahelyett, hogy egy tesztelő csapatra hagyatkozna, hogy megtalálja az összes problémát, és utána a lehető leghamarabb szállítsa a terméket.
2. A kézi tesztelés már nem számít
A mesterséges intelligencia és az egyre elterjedtebb robotizált folyamatautomatizálás térhódításával egyesek úgy vélik, hogy a manuális tesztelés már nem számít a szoftverfejlesztésben. A vállalatok látják, hogy az automatizálás viszonylag olcsó, és ahol csak lehet, ezt az utat választják.
A kézi tesztelés továbbra is az egyik legfontosabb eszköz a vállalat számára, köszönhetően az E2E, a fekete doboz és a GUI tesztelési hasznosságának. A kézi tesztelés alkalmazásával a vállalatok olyan szoftverproblémákat találnak, amelyeket az automatizálás egyébként kihagyna, és így a termékük olyan mértékben javul, hogy az automatizálással önmagában nem tudnának javulást elérni.
3. Azoknak való, akik nem tudnak kódolni.
Az egyik fő feltételezés, amit egyesek feltételeznek, hogy azok az emberek, akik nem tudnak kódolni, inkább tesztelnek.
Ez azonban távol áll az igazságtól. A kódolvasás sok tesztelési szerepkörben elengedhetetlen, mivel a szürke és fehér dobozos tesztelés a kódolvasásra és annak megértésére támaszkodik, hogy az hogyan járulhat hozzá a szoftvercsomagban jelen lévő hibákhoz.
Ha azt feltételezzük, hogy csak olyan emberek vesznek részt a tesztelésben, akik nem tudnak kódolni, akkor potenciálisan arra korlátozzuk magunkat, hogy alacsonyabb színvonalú tesztelő személyzetet alkalmazzunk a csapatban. Ha tesztelő vagy, fontold meg egy kódolási tanfolyam elvégzését, hogy javítsd a színvonaladat.
4. Hibamentes szoftvert hozhat létre
Vannak, akik azzal a feltételezéssel érkeznek a manuális tesztelési iparágba, hogy a minőségbiztosítási csapat képes megtalálni minden hibát egy szoftverben, és segíteni a fejlesztőcsapatnak a hiba elhárításában.
Elméletileg ez egy olyan termékhez vezetne, amely egyáltalán nem tartalmaz hibákat, és teljesen kielégíti a vásárlót. Ez természetesen a szoftvertesztelés ideális végcélja, de ez ritkán lehetséges.
Még a világ legnagyobb vállalatainak legfinomabban hangolt szoftvercsomagjai is tartalmaznak hibákat, és bár a célnak a hibák számának lehető legnagyobb mértékű csökkentésének kell lennie, nem árt, ha néhány kisebb probléma bekerül a végleges kiadásba. A kiadás utáni kézi tesztelés és fejlesztés ezért fontos.
5. A tesztelés nem jelent hozzáadott értéket
Az egyik legnagyobb mítosz, amely a szoftvertesztelés bármely formáját övezi, az, hogy az nem ad hozzáadott értéket a szoftvercsomaghoz. Az ügyfelek azonban mindig a minőséget értékelik az alkalmazás egyik legfontosabb szempontjaként, a hibás vagy rossz minőségű programok azonnal elveszítik a felhasználóikat, akik alternatívák után néznek.
Egy csiszolt termék sokkal értékesebb egy vállalat számára, mint egy olyan, amely nem működik megfelelően, és a hatékony tesztelés áll e munka középpontjában. A csúcstesztelés jelentős megtérülést eredményez, ha a vállalatok úgy döntenek, hogy megfelelően befektetnek.
Röviden, egy hibrid kézi + automatizált tesztelési stratégia mindig jobb tesztelési eredményt fog elérni, mint bármelyik stratégia kizárólagos használata.
Mire van szüksége a manuális tesztelés megkezdéséhez?
Van néhány dolog, amire szüksége van a kézi tesztelési folyamat megkezdéséhez, és ha mindezek a funkciók rendelkezésre állnak, akkor a tesztelés nemcsak könnyebbé, hanem egyáltalán lehetővé válik.
A kézi tesztelés megkezdéséhez többek között a következőkre van szükség:
1. A szoftver
Az első dolog, amire a tesztelőnek szüksége van a szoftvertesztelés elvégzéséhez, maga a szoftver. Végül is a kézi tesztelés gyakorlatilag lehetetlen, ha nincs mit tesztelni.
A hatékony szoftverteszt a szoftver legfrissebb iterációjának felhasználásával történik, mivel ez tartalmazza a felhasználó igényeinek megfelelő összes forráskódot, és a termék jelenlegi állapotának méltányosabb reprezentációja.
Ha lehetséges, állítsa össze az alkalmazást teljesen frissen, hogy a lehető legpontosabb képet kapja a szoftverről.
2. Szoftverkövetelmények
A tesztelőnek hozzáféréssel kell rendelkeznie a szoftver követelményeihez. Ez nem arra a hardverre vagy operációs rendszerre vonatkozik, amelyre a csomagnak szüksége van, hanem a fejlesztő által készített szoftver rövid ismertetőjére.
A részletesebb szoftverkövetelmények a tesztelési szakaszban azt jelentik, hogy a minőségbiztosítási munkatársak már a kezdetektől fogva megvizsgálják az összes fontos funkciót, feljegyzik, hogy hol vannak problémák a szoftverben, és kiigazításokat javasolnak.
E nélkül a tesztelő mindenféle iránymutatás nélkül dolgozik, és nem tudja, hogy az általa szolgáltatott információ valóban hasznos-e a fejlesztőcsapat számára.
3. Megfelelő hardver
A szoftverteszteléshez olyan hardverre van szükség, amely megfelel a futtatott program igényeinek.
Ha például egy tesztelő egy új, fejlett hardvert igénylő videojátékban keres hibákat vagy problémákat, és csak egy alacsony szintű PC-vel rendelkezik, nem fogja tudni megfelelően tesztelni a szoftvert.
Ez kisebb alkalmazások vagy webes eszközök esetében kevésbé jelent problémát. A tesztelés befejezése előtt győződjön meg arról, hogy a használt hardver megfelel a szoftver igényeinek, és a hardvert a fejlesztőcsapattal a szoftver követelményeiről folytatott konzultációt követően válassza ki.
Kézi tesztelési folyamat
A manuális tesztelési folyamat során több lépést kell követni, amelyek mindegyike szerepet játszik abban, hogy pontos kilátást nyújtson a programról.
Ezek a lépések a következők:
1. A követelmények elemzése
A manuális tesztelési folyamat első lépése az alkalmazás követelményeinek elemzése. Ez magában foglalja az alkalmazás briefjében felsorolt konkrét követelményeket, a tervezési dokumentum néhány funkcióját, valamint a program további, várhatóan megjelenő részeit (például jogi követelmények).
Ezek elemzése a folyamat kezdetén azt jelenti, hogy a szoftver vizsgálata során tudja, hogy mit tesztel.
2. Készítsen teszttervet
Ha már tudja, hogy mit kell tesztelni, készítsen teszttervet. Ez azt jelenti, hogy tudnia kell, milyen funkciókat tesztel, pontosan hogyan teszteli őket, és a folyamat során mikor fejezi be ezeket a teszteket.
A tesztterv elkészítésével biztosíthatja, hogy az összes szükséges teszt idő előtt elkészüljön, és hogy véletlenül se hagyjon ki egyetlen funkciót sem.
Ez a munkaerő-gazdálkodásban is segít, mivel tudja, hogy hány manuális tesztelőre van szüksége és mikor.
3. Írjon teszteseteket
Kezdjen el teszteseteket írni a szoftverhez. A teszteset olyan események összessége, amelyeket a szoftver tesztelése során teljesít, és amelyeket minden alkalommal szigorúan követ, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a tesztelés tisztességes.
Minden esetben gondolja át, hogy milyen konkrét kézi tesztelésen dolgozik, és a lehető legrészletesebben írja le, mivel ez csökkenti annak az esélyét, hogy bárki eltérjen az eredeti tervtől.
4. Tekintse át az ügyeit
Miután megírta az összes tesztesetét, végezzen alapos felülvizsgálati folyamatot. Ennek során a teszteseteket át kell adni a vezetőség egy tagjának, lehetőleg egy minőségbiztosítási vezetőnek.
Egy harmadik fél bevonásával a lektorálási folyamatba, a tesztesetek színvonalát növeli az esetleges hibák eltávolításával. A menedzser olyan fejlesztéseket javasolhat, amelyek végső soron hatékonyabbá teszik a kézi tesztelést, és segítenek megtalálni az alkalmazásban felmerülő problémákat.
Győződjön meg róla, hogy minden egyes teszteset ellenőrizve van a tesztek végrehajtása előtt.
5. A kézi tesztek végrehajtása
Amint a menedzser megerősíti a teszteseteket, kezdje el a tesztek végrehajtását. Kövesse őket abban a sorrendben, amelyet a folyamat legelején meghatározott, hogy biztosítsa, hogy minden tesztet elvégezzen, és hogy az emberek lassan és gondosan töltsék ki a teszteket.
Ha a teszteket 100%-ban helyesen végzi el, akkor sok időt takaríthat meg a hibák elkövetésével szemben, és vissza kell mennie, hogy újra ellenőrizze, hogy az eredmények pontosak-e.
Jegyezze fel az információkat menet közben, hogy csökkentse a kulcsfontosságú információk elfelejtésének esélyét.
6. Jelentse az esetleges hibákat
Miután befejezte a kézi teszteket, és hibákat talált, végezze el a jelentéstételi folyamatot.
Ez magában foglalja egy jelentés megírását a fejlesztőcsapatnak, amely felsorolja az összes hibát, hogy hol találtad őket, és hogy milyen lépéseket tettél a hibák újraalkotása érdekében. Vegye figyelembe az összes adatot, amelyet a tesztelés során generál.
A kvalitatívabb tesztek során részletesen beszélje meg az alkalmazás tervezését, a felmerült problémákat és néhány lehetséges javítást, amelyekkel az alkalmazás felhasználóbarátabbá tehető.
Ne feledje, hogy ez az a szakasz, ahol a kézi tesztelés igazán kiemelkedik az automatizálással szemben, mivel a kézi tesztelők olyan minőségi információkat tudnak nyújtani, amelyeket az automatizálás gyakran nem.
Legjobb gyakorlatok a kézi teszteléshez
A legjobb gyakorlatok olyan dolgokra utalnak, amelyek a manuális tesztelés minden típusában közösek, és amelyek segítenek javítani a tesztelési folyamat színvonalát. A legjobb gyakorlatok követése végső soron azt jelenti, hogy egy kiváló minőségű, pontos és megbízható eredményekkel rendelkező tesztet kap.
A kézi tesztelési folyamat során érdemes szem előtt tartani néhány bevált gyakorlatot:
1. Koncentráljon az egyértelműségre
A manuális tesztelési folyamat során az egyértelműség hangsúlyozása elengedhetetlen.
A lehető legnagyobb egyértelműség csökkenti a részlegek és szakemberek közötti félreértések lehetőségét, és segít abban, hogy az emberek a szoftver megfelelő területein dolgozzanak. Ez különösen fontos a kézi tesztelésnél, mivel itt nagyobb a mozgástér az utasítások értelmezésére.
Ez magában foglalja a tesztelő számára egyértelmű teszteset megírását, az eredmények egyszerű és érthető módon történő feljegyzését, valamint a szervezetben mindenki számára az alkalmazás követelményeinek megértését.
2. Folyamatos felülvizsgálat
A lehető leggyakrabban vizsgáljon felül mindent a tesztelési folyamat során.
A hatékony felülvizsgálati folyamat magában foglalja a munkatársak teljesítményének figyelemmel kísérését, a tesztesetek átnézését annak ellenőrzésére, hogy azok továbbra is az elvárásoknak megfelelően működnek-e, valamint magának a szoftvernek a felülvizsgálatát annak biztosítása érdekében, hogy a fejlődés biztosított legyen.
A folyamat minden egyes aspektusának minőségét szem előtt tartva biztosíthatja, hogy a szabványok ne csússzanak, és hogy Ön a kezdetektől a végéig elég magas szintű eredményt kapjon.
3. Ne csak a hibákra vadásszon
Egyesek azt gondolják, hogy a szoftvertesztelés fő célja a hibák megtalálása, de ez korántsem így van. A folyamat magában foglalja annak biztosítását is, hogy az alkalmazás magas színvonalon teljesítsen, kiszámítható módon fusson, és kényelmes legyen a felhasználó számára.
Ez a használhatóság a manuális tesztelés középpontjában áll, mivel szinte „automatizálhatatlan”.
Ha a teszteset követése során hibákat talál, akkor azokat is írja bele a jelentésébe, de ha a teszt szempontjából nem releváns hibákat keres, az összezavarhatja a fejlesztőket, és a folyamatot az elvárt helyzettől elmaradva helyezheti el.
A kézi tesztek kimeneteinek típusai
A manuális tesztekből többféle kimeneti eredményt kaphat, amelyek mindegyike egyedi betekintést nyújt az alkalmazás teljesítményébe.
A kézi tesztekből származó kimenetek típusai a következők:
1. Hibák naplója
A hibanapló egy olyan lista vagy dokumentum, amely tartalmazza az összes olyan problémát, amely egy szoftver tesztelése során felmerült. Minél hosszabb a hibanapló, annál több olyan probléma van, amely javítást igényel a szoftverben.
Ezek lehetnek automatikusak vagy kézi tesztelő által kézzel írtak, a kézi tesztelők a program minőségibb aspektusaiban végzik ezt a feladatot, mivel az automatizálási platformok nem képesek véleményt alkotni egy szoftver minőségéről, és csak metrikákat generálnak.
2. Minőségi adatok
Ez az a szóbeli és írásbeli visszajelzés, amelyet a manuális tesztelő a fejlesztőcsapat számára nyújt be, jellemzően egy tesztelési sorozat, például egy felhasználói átvételi teszt elvégzése után.
Az UAT annak biztosítására összpontosít, hogy az átlagos felhasználó élvezze a szoftvert, és az elvárásoknak megfelelően használja azt, ami az olyan szempontokhoz képest, mint például a funkciótesztelés, eltérő hangsúlyt jelent.
A kvalitatív adatok a fejlesztővel folytatott beszélgetés vagy egy hosszú írásos jelentés formájában érkeznek.
3. Hibaüzenetek
A hibaüzenetek olyan rövid szövegsorok, amelyek jelzik, hogy történt-e hiba egy szoftvercsomagban, és ha igen, akkor a probléma jellegét.
A legtöbb fejlesztő alapos rendszert ír, amely leírja, hogy mi a probléma és miért fordul elő, hibakódok segítségével szűkíti le a problémát. A szoftverben megjelenő hibaüzenetek feljegyzésével a fejlesztő azonnal tudja a felmerült probléma okát, és tisztában van a lehetséges lépésekkel, amelyeket a probléma megoldása érdekében megtehet.
Példák a kézi tesztekre
Van néhány példa a manuális tesztelésre, amelyet érdemes figyelembe venni, amikor többet megtudunk arról, hogyan kell végigmenni a manuális tesztelési folyamaton. Ezek mindegyike egy-egy speciális tesztelési diszciplína, amely a fejlesztési ciklus egy adott pontján zajlik, és a fejlesztőknek több betekintést és útmutatást nyújt a termékük javításához.
Néhány példa a kézi tesztformátumokra:
1. Egységtesztelés
Az egységtesztelés az a folyamat, amelynek során megbizonyosodunk arról, hogy egy szoftvercsomag minden egyes egysége úgy működik, ahogyan azt elvárnánk. Az egység vagy modul olyan egyetlen funkciót jelent, amelyet önállóan kódolnak, mielőtt a folyamat végén egy nagyobb szoftvercsomagba fordítanák.
Erre példa egy adatbázis, ahol valaki tesztelhet egy „SORT” függvényt, hogy megbizonyosodjon arról, hogy megfelelően rendezi az adatokat, mielőtt integrálná a szélesebb csomagba.
Az egységtesztelés elvégzésének fő előnye az, hogy megérti, hogy minden rendszer önmagában is megfelelően működik, és a későbbi szakaszokban felmerülő problémák abból adódnak, hogy az összes funkció hogyan integrálódik egymással.
Ezeknek a teszteknek a manuális elvégzése ugyanolyan fontos, mivel időt takarít meg, amelyet a komplex automatizálási tesztesetek kódolásával töltene.
2. Végponttól végpontig tartó tesztelés
A végponttól végpontig tartó tesztelés egy teljes alkalmazás tesztelésének folyamata, a szoftver első megnyitásától a benne lévő összes funkció befejezéséig.
Jó példa a végponttól végpontig tartó tesztelésre egy olyan mobilalkalmazás, amely kiszámolja, hogy mennyi adót keresünk, és amelyben a tesztelő letölti az alkalmazást, és végigmegy az összes funkciót, hogy megkapja a végső számítást. A tesztelő feljegyzi a felmerült problémákat, és továbbítja azokat a fejlesztőknek.
A fejlesztők számára előnyös, hogy a tesztelésnek ezt a formáját elsősorban a kézi tesztelők végzik, mert így láthatják, hogyan működik együtt a szoftver összes egysége, és ez a késői tesztelési fázis biztosítja, hogy az alkalmazás megfelelően fut, amikor minden együtt van.
A végponttól-végpontig tartó tesztelés különbözik a felhasználói átvételi teszteléstől, mivel a végponttól-végpontig tartó tesztelés elsősorban belső folyamat, szemben a felhasználói átvételi tesztelés külső, nyilvános jellegével.
3. Felhasználói elfogadási tesztelés
A felhasználói átvételi tesztelés a szoftvertesztelési folyamat utolsó szakasza, amelynek során megbizonyosodunk arról, hogy a termék alkalmas-e a termék tervezett ügyfélkörének. Ez magában foglalja azt is, hogy a leendő ügyfeleknek hozzáférést biztosítunk az alkalmazáshoz, hogy használhassák azt, és visszajelzést adhassanak.
A modern szoftverfejlesztésben a felhasználói elfogadási tesztelés egyik leggyakoribb példája a videojátékok alfa- és bétatesztelése, amelynek során a játékosok játszhatnak a játékkal, és jelenthetik a benne felmerülő problémákat.
A felhasználói elfogadási tesztelés elvégzésének fő előnye, hogy külső szemléletet kap a termékről, ahelyett, hogy a termék létrehozásában aktív szerepet játszó személyek nézőpontjára hagyatkozna, így kiküszöbölve a tesztelést befolyásoló esetleges elfogultság lehetőségét. A kézi tesztelésre szükség van, mivel egy automatizálási rendszer nem tudja pontosan reprodukálni az ügyfelek érzéseit.
A kézi teszteléssel feltárt hibák és hibák típusai, amelyeket az automatizált tesztelés nem vesz észre.
A manuális tesztelés mindenféle hibát, hibát és problémát megtalál, csakúgy, mint az automatizált tesztelés. Vannak azonban olyan problémák a szoftverekben, amelyek felfedezésében a manuális tesztelés kiválóan alkalmazható, míg az automatizálás nem.
A kézi tesztelés során előforduló hibák és hibák főbb típusai a következők:
1. Rossz munkafolyamat
A „munkafolyamat” arra az útvonalra utal, amelyet a felhasználó követ, hogy eljusson az alkalmazás egy adott pontjához és befejezzen egy folyamatot. Bár lehet, hogy technikailag semmi baj nincs egyes munkafolyamatokkal, mégis problémásak lehetnek, mivel a laikusok számára nem biztos, hogy érthető az útvonal.
Ezekben az esetekben a kézi tesztelő tájékoztatja a fejlesztőt a tervezéssel kapcsolatos problémákról, és változtatásokat javasol, így segítve a felhasználókat abban, hogy kényelmesebben és jobban megismerjék az alkalmazást, amit az automatizált rendszerek nem tudnának megvalósítani.
2. Grafikai problémák
A webes alkalmazások számos eszközön működnek, a monitorok felbontása és mérete folyamatosan változik, attól függően, hogy milyen telefon, táblagép vagy képernyő áll a felhasználó rendelkezésére.
Egy rosszul optimalizált alkalmazásban ez ahhoz vezethet, hogy az eszközök megnyúlnak és rosszabbul néznek ki a ritkábban használt eszközökön, az automatizálási eszközök pedig egyszerűen követik a menüket, és ezt nem veszik észre.
Az eszközök széles skálájának alkalmazásával a kézi tesztelők megtalálhatják azokat a grafikai hibákat, amelyek javításával a felhasználóknak jobb élményt nyújt a szoftvercsomag.
3. Pontatlan linkek
Egyes weboldalak vagy alkalmazások gombok és beágyazott linkek sorozatán keresztül kapcsolódtak a közösségi médiaoldalakhoz. Azonban előfordulhat, hogy ezek nem mindig a megfelelő helyre mutatnak, mert a fejlesztési folyamat során elírás vagy hiba történt, amit egy automatizált rendszer nem feltétlenül talál meg.
A rossz helyre mutató linkek zavart okozhatnak, és jelentősen károsíthatják a megtartást. A kézi tesztelők átnézik a program összes linkjét, és biztosítják, hogy azok a megfelelő helyre vezetnek, segítve a végfelhasználókat abban, hogy eljussanak oda, ahová szeretnének, ahelyett, hogy egy probléma félrevezetné őket.
Közös kézi tesztelési metrikák
A mérőszámok egyszerű és mérhető számértékek, amelyek a teszt végét követően jeleznek valamit. Ezek mind mennyiségi jellegűek, ami megkönnyíti értékelésüket a fejlesztő szemszögéből.
A tesztelők által használt leggyakoribb kézi tesztelési mérőszámok közé tartozik:
1. Hibák
A hibák mérőszáma viszonylag egyszerű, és a szoftvercsomagban található hibák vagy hibák számára utal. A hiba minden olyan eset, amikor a szoftver nem az elvárásoknak megfelelően működik, a szoftver funkcionalitásától kezdve a grafika működéséig. a hibák mint mérőszám elemzése viszonylag egyszerű, a több hiba nagyobb problémát jelent a vállalat számára.
Ha nyomon követi, hogy a hibák száma növekszik vagy csökken-e iterációról iterációra, akkor jobban megértheti, hogy a szoftver minősége a megfelelő irányba mozdul-e el a folyamatos frissítések során.
2. Hibák vizsgálati óránként
Az egy tesztórára jutó hibák a hibák mérőszámából kiindulva még részletesebbé teszik a hibák számát a tesztelők által a szoftverrel töltött órák számával elosztva.
Például egy egyszerű webes eszköz öt hibával, amelynek futtatása két percet vesz igénybe, jobban néz ki, mint egy tíz hibával, amelyet egy órán keresztül használ az alapmetrikával.
E további számítás elvégzésével a kézi tesztelők jobb képet kapnak a hibasűrűségről, és megértik, hogy a felhasználó milyen gyakran találkozik hibával, és hogy ez komolyan befolyásolja-e az alkalmazással töltött idejét.
A hibák és az alkalmazás mérete közötti egyensúlyozás mindig hasznos a problémák kontextusba helyezéséhez.
3. Átadott teszteset százalékos aránya
Néhány teszteset egyszerű megfelelt/nem felelt meg alapon fut, és ez a mérőszám a megfelelt tesztesetek százalékos arányát adja meg. Minél magasabb a sikeres tesztesetek aránya, annál jobban teljesít az alkalmazás.
Ha lehetséges, próbálja meg az átadott teszteset százalékos arányát funkcióról funkcióra, nem pedig az egész alkalmazás vizsgálatakor használni. Ez részletesebb információt nyújt arról, hogy mi működik és mi nem, segítve a fejlesztőket abban, hogy ott változtassanak, ahol szükséges, ahelyett, hogy további vizsgálatot végeznének, hogy pontosan kiderítsék, hol van a probléma. Minél hamarabb megtalálja a probléma okát, annál jobb.
7 hiba és buktató a manuális tesztek végrehajtásában
A szoftvertesztelési iparágban számos hiba gyakori, amelyek mindegyike ahhoz vezethet, hogy a hibákat nem találják meg, és a tesztelés a vártnál hosszabb ideig tart, ami magasabb költségekkel jár.
Néhány főbb hiba és buktató, amelyekre érdemes odafigyelni és elkerülni a manuális tesztelés bevezetésekor:
1. A hiba saját maga javítása
A fejlesztési folyamat egyes szakaszaiban a fejlesztő a kód teszteléséért és a hiba kijavításáért egyaránt felelős személy. Ez ahhoz vezethet, hogy megpróbálják maguk megoldani a szoftverproblémákat, annak ellenére, hogy esetleg nem teljesen értik a probléma okát.
Ahol csak lehetséges, próbáljon meg gondoskodni arról, hogy a tesztelő és a megoldást kódoló személy között egyértelmű legyen a szétválás. Ezzel a megkülönböztetéssel csökkentheti annak esélyét, hogy túlságosan a megtalált hiba kijavítására koncentráljon, ahelyett, hogy a szoftver többi részét is figyelembe venné.
Mindig ossza szét a munkát, ha lehetséges, hogy egy kérdésben szélesebb körű szakértelem álljon rendelkezésre.
2. Sietős tesztek
Egyes szoftverek esetében nagyon szoros a kiadási határidő, ami arra késztetheti a tesztelőket, hogy a céldátum eléréséhez a tesztek gyorsabb elvégzésére összpontosítsanak. Ez súlyos hiba, mivel jelentős hibák átjutását kockáztatja. A kézi tesztelés súlyosbíthatja ezt a problémát, mivel az emberek érzik a nyomást, és aktívan sietnek a dolgokon.
Próbáljon meg minél több időt szánni a tesztesetek elvégzésére, minden lépést alaposan végigvenni és az adatokat alaposabban feljegyezni. Még ha a kiadást kissé késleltetni is kell, jobb egy teljes terméket szállítani, mint olyat, amelyet a felhasználók nem élveznek a rossz szabványok miatt.
3. Rossz kommunikáció
A csapaton belüli kommunikáció minden szoftverfejlesztési projektben kiemelkedő fontosságú, az emberek a lehető legtöbb betekintést nyerhetik el munkatársaiktól, és ezeket az információkat felhasználhatják a termék fejlesztésére. Ez vonatkozik az osztályok közötti és az egy osztályon belüli folyamatos beszélgetésre is.
Minél hatékonyabban kommunikál a minőségbiztosítási csapat a fejlesztőkkel, annál jobb útmutatást kapnak a frissítések elkészítéséhez, és mindenki együttesen profitálhat a legmagasabb szintű termék kiadásából.
A kézi tesztelés jobb kommunikációt tesz lehetővé, mivel a tesztelő teljes mértékben átlátja a tapasztalatot, és így egyértelműbb és részletesebb lesz.
4. Előkészítés nélküli tesztelés
A felkészülés tökéletességet szül, és ez igaz a szoftvertesztelés egész területén. A kézi tesztelés esetében ez azt jelenti, hogy a rövid leírás megismerése mellett időt kell szánni a szoftver megértésére, és olyan teszteseteket kell létrehozni, amelyek mindezen célokat megfelelően próbára teszik.
Ha időt szánsz magadra, akkor a tesztesetek megfelelnek a fejlesztői igényeidnek, és sokkal nagyobb valószínűséggel találod meg a rendszer összes legjelentősebb hibáját. Ez segít a tesztelőknek abban is, hogy a teszteseteket világosabban átolvassák, és nagyobb pontossággal hajtsák végre.
5. Az ösztöneid figyelmen kívül hagyása
Amikor egy vállalat manuálisan kezd tesztelni, akkor ezt több okból is teszi, többek között azért, mert az emberi tesztelő alkalmazkodóképességét és ösztöneit szeretné megőrizni. Egy szoftver tesztelése során előfordulhat, hogy észreveszed, hogy valami furcsának tűnik annak ellenére, hogy nem aktívan része a tesztesetnek, ami arra késztet, hogy ne változtass, vagy ne vizsgáld tovább. Ez tévedés.
Mindig engedjen a kíváncsiságának, és hallgasson az ösztöneire, mert ez segít megtalálni azokat a problémákat, amelyeket egy automatizált teszteset nem tud. A kézi tesztelőket intelligenciájuk és szakértelmük alapján választják ki, így ezeknek a tulajdonságoknak a kihasználása jelenti a tesztben rejlő lehetőségek maximális kiaknázását.
6. Félelem a hibáktól
Mindenki követ el hibákat, függetlenül attól, hogy milyen munkát végez. A legjobb azonban, ha ezt tudomásul vesszük, és nem attól félve vágunk bele egy folyamatba, hogy esetleg hibát követünk el. Ez még stresszesebbé teszi Önt, és még nagyobb valószínűséggel okoz problémákat a tesztelési teljesítményében. Az automatizálásnak nincs ilyen problémája, a kézi tesztelők sokkal érzékenyebbek a nyomásra.
A feladatokat természetesen közelítse meg, és ha hibázik, igyekezzen azt minél hamarabb kijavítani. A szoftvertesztelés az a szakasz, amikor a problémákat felfedezzük és kijavítjuk, és az alkalmi tesztelési probléma nem fogja tönkretenni a szoftvert a végfelhasználó számára mindaddig, amíg kijavítjuk.
7. A szünetek elmulasztása
A manuális tesztelés minden egyes teszt esetében nagyfokú figyelmet igényel a részletekre, ami fárasztó lehet a tesztelő számára. Ennek ellenére egyes tesztelők és vállalatok arra összpontosítanak, hogy a tesztelőket egész nap fáradtság vagy koncentrációs zavarok miatti szünetek nélkül tartsák mozgásban.
Ez jelentős hiba. Biztosítson szüneteket a tesztelő személyzetnek a nap folyamán, mivel ez csökkenti a problémák előfordulásának esélyét, és a lehető legpontosabbá teszi a tesztelést. Ha maga is tesztelő, próbáljon meg a vezetőséggel együttműködve aktívan gondoskodni saját és a körülötte lévők mentális egészségéről.
A legjobb kézi tesztelési eszközök
A kézi tesztelés elvégzésekor nem kell a munka minden részét egyedül elvégeznie. Bizonyos esetekben egy eszköz használata tökéletes lehet a tesztelés irányítására és a folyamat lehető leggördülékenyebbé tételére. Ha tesztelőként azon gondolkodik, hogyan javíthatná a színvonalát, az eszközök vizsgálata ideális kezdet lehet.
Az 5 legjobb ingyenes kézi tesztelési eszköz
Amikor a szoftvertesztelésben bármilyen új eszközzel kezd, meg kell győződnie arról, hogy a befektetéséért megfelelő értéket kap. Ez arra utal, hogy mennyi időt fektet a szoftverbe, és mennyi pénzt költ a licenc megszerzésére.
Az ingyenes kézi tesztelési eszközökkel sokkal egyszerűbb a pénzért cserébe értéket kapni, és nem kell a vásárló bűntudatától szenvednie, ha nem válik be.
A minőségbiztosítási csapatok számára elérhető legjobb ingyenes kézi tesztelési eszközök közé tartozik:
1. JIRA
A JIRA egy dokumentációs eszköz a szoftverteszteléshez, amely lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy jegyeket hozzanak létre minden olyan hibához, problémához vagy javításhoz, amely támogatást igényel. Ez a platform prioritási eszközökkel is rendelkezik, így a fejlesztőcsapat a legfontosabb problémákat rendezheti először, amikor a programjukat javítja.
2. LoadRunner
A LoadRunner számos fejlesztői eszközzel kompatibilis, és segít a teljesítménytesztelésben számos beállításban, a teljesítménytesztek adatainak bonyolult részletességgel történő generálásával. Az eszköz segít a hatékonyságot növelni kívánó fejlesztők számára a teljesítményproblémák néhány fő okának kategorizálásában is.
3. SonarQube
A programozási nyelvek széles skáláját támogatja a kézi tesztelési munkával, a mérések időbeli nyomon követésével, hogy csökkentse a kézi tesztelőknek maguknak kelljen elkészíteniük a jelentéseket. Rendkívül alkalmazkodóképes és hatékonyan integrálható számos jelentős harmadik féltől származó alkalmazással.
4. Trac
A Python nyelven fejlesztett Trac egy projektkezelő eszköz, amely biztosítja a nézeti előzményeket, a kódot és az esetleges változtatásokat, így láthatja a tesztek között végrehajtott módosításokat. A Trac-en keresztüli hibakeresés egy jegykezelő rendszert is használ, ami leegyszerűsíti a probléma megtalálásának és kijavításának folyamatát a felhasználó számára.
5. NUnit
Az NUnit egy teljesen nyílt forráskódú eszköz, amely a JUnit-on alapul, támogatja az adatorientált teszteket, és hatékonyan integrálható számos platformmal. A kézi tesztek elvégzése után is hozzáférhet a mennyiségi adatokhoz, ami nagyobb betekintést nyújt a fejlesztők számára, akik javítani kívánják a problémákat.
5 legjobb ingyenes automatizálási tesztelési eszköz
Bár a kézi tesztelésnek számos előnye van, azautomatizálás bevezetése a tesztelési folyamatokba néha ideális megoldás.
Ez segít kiküszöbölni a kizárólag kézi tesztelésre való összpontosítás néhány hátrányát, miközben jó áttekintést kap a szoftverről. Az automatizáláshoz szükség van néhány eszközre, és sok fejlesztő inkább ingyenes eszközöket használ, amikor elkezdi a munkát és megismerkedik a platformmal.
A legjobb ingyenes automatizálási tesztelési eszközök közé tartozik:
1. ZAPTEST INGYENES KIADÁS
A ZAPTEST Free Edition célja, hogy segítse a tesztelőket az automatizálás integrálásában a munkájukba, a hangsúlyt a platformok közötti átjárhatóságra helyezve, és arra, hogy a felhasználók az automatizálást úgy valósítsák meg, hogy az megfelelően támogassa a kézi tesztelést. A fő vonzerő a bármilyen feladat automatizálása, a szoftver minden aspektusa automatizálható a ZAPTEST ingyenes kiadásán keresztül.
2. Appium
Egy nyílt forráskódú teszt-automatizálási keretrendszer, amely kifejezetten a webáruházakban működő alkalmazások mobil eszközeinek automatizálására összpontosít. Az Appium számos API-val és operációs rendszerrel működik, beleértve az iOS, Windows, Mobile, Web és Android rendszereket.
3. Katalon platform
A Katalon egy kód nélküli megoldás, amely segít a kódolási tapasztalattal nem rendelkező tesztelőknek abban, hogy jobb automatizált tesztelési munkát végezzenek. Ez a platform rendelkezik egy áruházzal, amely számos bővítményt tartalmaz, de ez azt jelenti, hogy ahhoz, hogy a legtöbbet hozza ki a tesztelési szoftverből, valószínűleg sok időt és potenciálisan pénzt kell fordítania arra, hogy az igényeihez igazítsa.
4. Robotium
Nyílt forráskódú eszköz, amely kifejezetten az Android tesztelését célozza, miközben lehetővé teszi a felhasználói elfogadás és a szürke dobozos tesztelést. Bár ez az alkalmazás magas színvonalon működik, a felhasználókra nézve vannak bizonyos kockázatok, mivel a platformközi alkalmazások továbbra is tesztelést igényelnek az összes többi platformon.
5. Loadster
A Loadster egy olyan eszköz, amelyet a nagy felhasználói bázissal rendelkező alkalmazásokkal dolgozó vállalatok számára fejlesztettek ki. Ennek az eszköznek a használata segít a fejlesztőknek felkészülni a nagyobb forgalmi csúcsokra, és optimális teljesítményt nyújtani még akkor is, ha jelentős nyomás nehezedik a vállalat szervereire. A kézi tesztelés segítése mellett a Loadster automatizálhatja a tesztelő egyes feladatait, például a terhelés pihentetését.
Következtetés
Összefoglalva, a kézi tesztelés minden szervezet számára előnyös. A tesztelők egyébként láthatatlan problémákat fedezhetnek fel, és részletes visszajelzést adhatnak egy alkalmazásról, amire az automatizálás egyszerűen nem képes.
Bár a kézi tesztelésnek vannak hátrányai, az intelligens vállalatok egyre inkább a kézi és az automatizált tesztek hibrid rendszerét alkalmazzák, ami segít figyelembe venni az egyes tesztek gyengeségeit, miközben kihasználja mindkettő előnyeit.
A kézi tesztelés a jobb szoftverfejlesztés gerince, és helyes használata nagyban hozzájárulhat az eredményhez.
GYIK és források
A manuális tesztelés bonyolult téma lehet, így érthető, hogy esetleg több kérdésed is van a működésével kapcsolatban. Tekintse meg a kézi teszteléssel kapcsolatos néhány gyakran feltett kérdést és néhány forrást, amelyekből profitálhat, ha idővel jobb kézi tesztelővé válik.
1. A legjobb tanfolyamok a kézi teszt automatizálásáról
– „Teszt automatizálás alapjai” – Udemy
– „Teszt automatizálási tanfolyamok” – NobleProg
– „Kézi tesztelési képzés – Egyesült Királyság” – The Knowledge Academy
– „Kézi és automatizált tesztelés” – IT Talent Hub
2. Mi az 5 legfontosabb interjúkérdés a manuális teszteléssel kapcsolatban?
– „Van tapasztalatod a manuális tesztelésben?” – Megállapítja, hogy a jelöltnek van-e sok tapasztalata tesztelési környezetben való munkavégzésben.
– „Mi a különbség a kézi tesztelés és a teszt automatizálás között?” – Megállapítja, hogy a jelölt rendelkezik-e alapvető technikai ismeretekkel a tesztelési folyamatokról.
– „Hogyan küzdötted le a kihívásokat a szoftvertesztelési környezetben?” – Felméri, hogy a jelölt milyen problémamegoldó készségekkel rendelkezik a manuális tesztelés területén.
– „Melyik az ideális eszköz a kézi tesztelés támogatására?” – Jobb képet alkot arról, hogy a jelölt milyen munkafolyamatokat használ, és hogy ez megfelel-e a vállalatnak.
– „Kényelmesen tudsz csapatban dolgozni?” – Tudassa az interjúztatóval, hogy a pályázó képes-e nagyobb csoportban dolgozni.
3. A legjobb Youtube oktatóanyagok a kézi tesztelésről
– „Kézi tesztelés (teljes tanfolyam)” – SDET- QA Automation Techie
– „SOFTWARE TESTING TUTORIAL – Master Software Testing and Crack Job in Testing” – Software Testing Mentor
– „Mi az a kézi tesztelés? | Kézi tesztelés oktatóprogram kezdőknek | Edureka” – edureka!
– „Kézi tesztelés (funkcionális) koncepciók” – Naveen AutomationLabs
– „Kézi tesztelési oktatóanyagok” – Software Testing Academy
4. Hogyan kell karbantartani a kézi teszteket?
Van néhány dolog, amit tehet a kézi tesztek karbantartása érdekében, az első, hogy gondoskodik a tesztelőkről. Azzal, hogy a jólétet helyezi a tesztelési folyamatok középpontjába, biztosítja, hogy mindenki olyan állapotban legyen, hogy képes legyen odafigyelni és a legjobb teljesítményt nyújtani.
Ezen túlmenően összpontosítson arra, hogy jó támogatási struktúrák álljanak rendelkezésre. Ez azt jelenti, hogy a vezetők felügyelik, hogy a tesztelés következetes legyen, és lehetőség szerint pontos eredményeket adjon.
Önmagában nincs szigorú mechanikus vagy automatizált karbantartás, de az emberekről való gondoskodás önmagában is a tesztelés karbantartásának egy formája.
