A negatív tesztelés a szoftvertesztelésben olyan technika, amely ellenőrzi, hogy az alkalmazás hogyan reagál a váratlan viselkedésre vagy az érvénytelen adatokra. Ez a fajta tesztelés segíthet a minőségbiztosítási csapatoknak javítani a szoftverek robusztusságát és stabilitását azáltal, hogy felkutatják a lefagyásokat, összeomlásokat vagy más nem kívánt kimeneteleket okozó kivételeket.

Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy mi a negatív szoftvertesztelés, miért fontos, és milyen különböző megközelítéseket, technikákat és eszközöket használhat ehhez a technikához.

 

Mi a negatív szoftvertesztelés?

A negatív tesztelés egy olyan szoftvertesztelési technika, amely szándékosan érvénytelen bemeneti adatokkal vagy váratlan adatokkal táplálja a rendszert, hogy megnézze, hogyan kezeli ezeket a forgatókönyveket. Ez a hibatesztelésnek vagy hibapálya-tesztelésnek is nevezett megközelítés a valós életben előforduló különféle forgatókönyveket szimulálja, amelyekkel az alkalmazás találkozhat, például amikor a felhasználók érvénytelen dátumokat vagy karaktereket írnak be, vagy amikor bizonyos funkciókat olyan módon használnak, ahogyan azt Ön soha nem tervezte.

A legtöbb tesztelési típus érvényes adatokat használ az alkalmazás teszteléséhez. A negatív tesztelés azonban más megközelítést alkalmaz: a széleken és a tipikus bemeneteken túl tesztel, és megvizsgálja, hogyan kezeli az alkalmazás a kivételeket.

Fontos annak tesztelése, hogy az alkalmazás a tervezett módon működik-e. Másfelől azonban annak megértése is létfontosságú, hogy mi történik, amikor a felhasználók eltérnek a fenntartásoktól, különösen akkor, ha ezek a nem szándékos felhasználások összeomlást, lefagyást vagy egyéb hibákat okoznak.

 

Különbség a pozitív és a negatív tesztelés között

tesztelés a szoftvertesztelésben

Amint azt fentebb vázoltuk, a negatív tesztelés váratlan vagy érvénytelen adatokat használ a rendszer viselkedésének ellenőrzésére. Ezzel szemben a pozitív tesztelés a várt vagy érvényes adatokat tolja ki annak ellenőrzésére, hogy a rendszer a várt módon működik.

Más szóval:

• A pozitív tesztelés segít megérteni, hogy az alkalmazás a tervezett módon működik-e.
• A negatív tesztelés meghatározza, hogy az alkalmazás képes-e kezelni a váratlan eseményeket.

A pozitív és a negatív tesztelésre egyaránt szükség van a szoftvertesztelésben, ha szigorúan tesztelni szeretné az alkalmazást.

 

Miért létfontosságú a negatív szoftvertesztelés?

Amikor a fejlesztők szoftvert készítenek, világos elképzelésük van arról, hogy a felhasználó várhatóan hogyan fogja használni a szoftvert. A felhasználók azonban nem mindig tartják be a szabályokat. Gyakran előfordul, hogy nem létező gombokra próbálnak kattintani, betűket írnak be a számmezőkbe, vagy olyan beviteleket próbálnak meg, amelyekre egyszerűen nem számítasz.

A negatív tesztelés célja, hogy figyelembe vegye ezeket a szélsőséges eseteket, amelyeket a pozitív tesztelési technikák nem tudnak feltárni, mint pl.
unit
,
rendszer
vagy
integrációs tesztelés
. Szokatlan gondolkodásra van szükség ahhoz, hogy „görbe labdákat” dobjunk a rendszer elé. A végeredmény azonban egy stabilabb és robusztusabb alkalmazás.

 

Mi a negatív tesztelés célja

a szoftvertesztelésben?

A negatív tesztelésnek hasonló céljai vannak, mint a szoftvertesztelés más típusainak. Nevezetesen, hogy feltárja az alkalmazás hibáit, hiányosságait és sebezhetőségeit. Különleges szerepet játszik azonban az olyan hibák felderítésében, amelyeket érvényes adatok felhasználásával nem lehet feltárni. Íme néhány ok a negatív tesztelési megközelítés elfogadására.

 

1. Hibák feltárása

A negatív tesztelés központi célja a szoftvertesztelésben az érvénytelen adatokból vagy váratlan bemenetekből eredő hibák feltárása. Ez lehetővé teszi a tesztelők számára, hogy proaktívabban közelítsék meg a hibák felderítését, és biztosítsák, hogy a szoftver megfeleljen az elvárásoknak.

 

2. Biztonság

A váratlan bemenetek vagy az érvénytelen adatok biztonsági réseket tárhatnak fel. Ezeknek az éles eseteknek a tesztelése és megoldása biztonságosabb és robusztusabb alkalmazást eredményez, mivel csökkenti a rosszindulatú támadások, a beviteli hibák vagy a jogosulatlan hozzáférési kísérletek lehetőségét.

 

3. Hibakezelés

A negatív tesztelés hasznos a hibakezelés validálásához. Nem csak arról van szó, hogy a rendszer stabil maradjon, miután váratlan bemenetekkel vagy adatokkal találkozik, hanem arról is, hogy hogyan reagál ezekre az eseményekre, például hibaüzenetekkel biztosítja, hogy a végfelhasználó tudja, hogy az adatok érvénytelenek.

 

4. A tesztelés lefedettségének javítása

A pozitív és negatív tesztelés a szoftvertesztelésben nagymértékben kiegészítik egymást. Mindkettő az adatbevitel különböző elemeire terjed ki, ami azt jelenti, hogy a tesztelés átfogóbb.

 

5. Jobb felhasználói élmény

A negatív tesztelés segít feltárni a hibaüzenetek, összeomlások és egyéb váratlan viselkedések forrását, amelyek negatívan befolyásolhatják a felhasználói élményt.

 

Különbség a pozitív és a negatív között

tesztelés a szoftverfejlesztésben

Mint fentebb említettük, a negatív tesztelés váratlan vagy érvénytelen adatokat küld a rendszer viselkedésének ellenőrzésére. A pozitív tesztelés másrészt a várt vagy érvényes adatokat küldi el annak ellenőrzésére, hogy a rendszer az elvárásoknak megfelelően működik.

A pozitív és a negatív tesztelés közötti különbség a következő:

 

1. Célok:

A pozitív tesztelés azt ellenőrzi, hogy a szoftver a szándékolt módon működik-e; a negatív tesztelés azt próbálja megérteni, hogy mi történik a nem szándékolt forgatókönyvek esetén.

 

2. Adatok:

A pozitív tesztelés érvényes adatokat használ, a negatív tesztelés pedig érvénytelen bemeneteket, szélsőséges értékeket és váratlan formátumokat.

 

3. Fókusz:

A pozitív tesztelés a sikeres forgatókönyvekre összpontosít, míg a negatív tesztelés inkább a sikertelen forgatókönyvekkel foglalkozik.

 

A negatív tesztelés különböző típusai

A negatív tesztelés egy olyan fogalom, amely számos különböző megközelítést foglal magában az alkalmazás minőségének és integritásának validálására. Íme a negatív tesztelés hét típusa, amelyet ismernie kell.

 

#1. Határérték-tesztelés

A határérték-tesztelés célja a szoftver tesztelése olyan bemenetekkel, amelyek a bemeneti tartomány határán vagy szélén helyezkednek el. Mind a maximális, mind a minimális várható értékeket teszteli, de ezeken a bemeneteken túl is tesztel.

Példa: A beviteli mező 1-9 közötti számokat fogad el. A határérték-teszt az 1 és a 9-es értéket is beviszi, de a 0 és a 10-es értéket is teszteli.

 

#2. Bemeneti értékek vizsgálata

A bemeneti értékek tesztelése azt határozza meg, hogy a rendszer hogyan reagál a váratlan vagy érvénytelen bemenetekre. A tesztelt bemeneti adatok közé tartozik:

• Helytelen adattípusok
• Tartományon kívüli értékek
• Különleges karakterek
• Üres mezők.

Példa: A teszt során egy betűt kell beírni, és megnézni, hogyan reagál a rendszer.

 

#3. Terhelési tesztelés

Terhelési tesztelés
segít a tesztelőknek felmérni, hogy a rendszer hogyan reagál nagy terhelés vagy stressz, például nagy adathalmazok vagy nagy forgalmi forgalom esetén.
Teszt automatizálási eszközök
szimulálni tudják ezeket a szélsőséges körülményeket, hogy megértsék, hogyan reagál a rendszer a terhelés alatt.

Példa: A tesztelő egyidejűleg több ezer felhasználó hozzáférését szimulálja egy weboldalhoz.

 

#4. Kivételes tesztelés

Ez a fajta tesztelés azt vizsgálja, hogy a rendszer hogyan reagál a rendkívüli eseményekre vagy hibákra. A tesztek közül néhány

• Rendszerösszeomlások szimulálása
• Hálózati hibák
• Adatbázis hibák
• Lemezterület problémák
• Hiányzó fájlok.

Példa: A teszt megvizsgálhatja, hogy mi történik, ha a felhasználó letölt egy fájlt az alkalmazásból, és az internet lekapcsol.

 

#5. Biztonsági tesztelés

A biztonsági tesztelés negatív tesztelési megközelítést alkalmaz a szoftver azon sebezhető pontjainak kiemelésére és megértésére, amelyeket érvénytelen vagy váratlan bemenetek fedhetnek fel. Ez a megközelítés olyan gyakori támadásokat tesztel, mint például:

• SQL injektálás
• Cross-site scripting (XSS)
• Puffer túlcsordulás.

Példa: Egy biztonsági teszt megpróbálhat rosszindulatú kódot bejuttatni egy felhasználói beviteli mezőbe.

 

#6. Felhasználói felület tesztelése

Ez a fajta tesztelés azokra a hibákra összpontosít, amelyek akkor fordulnak elő, amikor a felhasználó interakcióba lép a szoftverrel. Néhány dolog, amit megpróbál meghatározni:

• Váratlan válaszok a felhasználói interakciókra
• Hibás hibaüzenetek
• Navigációs problémák

Példa: A teszt azt vizsgálja, hogy mi történik, ha bizonyos műveleteket nem a sorrendben hajtunk végre.

 

#7. Adatintegritás tesztelése

Az adatintegritás tesztelése biztosítja, hogy az adatok pontosak és konzisztensek maradjanak az alkalmazáson belüli különböző műveletek során. A tesztelés alatt álló dolgok közé tartozik:

• Potenciális adatrongálások
• Adatvesztési forgatókönyvek
• Véletlen adatmódosítások

Példa: A teszt azt ellenőrzi, hogy az adatok változatlanok maradnak-e az átvitel után.

 

Amint láthatja, sokféle negatív tesztelési megközelítés létezik. Ami közös bennük, az a váratlan bemenetek vagy érvénytelen adatok használata, hogy megnézzük, hogyan működik az alkalmazás atipikus körülmények között.

 

A negatív tesztelés előnyei

A negatív tesztelés lényege annak megértése, hogyan működik az alkalmazás váratlan helyzetekben. Íme néhány főbb előnye ennek a megközelítésnek.

• Segít megérteni, hogy a váratlan bemenetek vagy az érvénytelen adatok milyen hatással lesznek az alkalmazásra. Összeomlik? Pontatlan hibaüzenetet ad ki?
• A negatív tesztelés a felelős minőségbiztosítási megközelítés része, mivel a rendszer gyenge pontjainak azonosítására törekszik.
• A negatív tesztelés a szoftvert próbára teszi azáltal, hogy teszteli, hogyan reagál az előre nem látott vagy nem várt forgatókönyvekre, amelyekkel a vadonban találkozik.
• A negatív tesztelés ismét lényeges eleme a biztonság alapos megközelítésének, mivel rávilágít a potenciális támadási vektorokra, amelyeket a kibertámadók kihasználhatnak.

 

A negatív tesztelés hátrányai

A negatív tesztelés rengeteg előnnyel jár, de vannak hátrányai is, amelyeket szintén le kell küzdeni.

• Az alapos negatív tesztelés további hardvert és szoftvert igényelhet, ami növelheti a tesztelés költségeit. A szűkös költségvetésből gazdálkodó csapatok számára ez hátrányos lehet.
• A negatív tesztelés meglehetősen időigényes lehet, mivel sok teszteset létrehozását igényli, hogy lefedje a szoftver termelés során előforduló különböző bemeneti permutációkat.
• A negatív teszteléssel csak korlátozott számú kiszámíthatatlan helyzetet lehet lefedni. Valójában egyes helyzetek annyira váratlanok lehetnek, hogy a tesztelők nem tudják figyelembe venni őket.
• A negatív tesztesetek automatizálása kihívást jelent. A megfelelő szoftverrel azonban, mint például a ZAPTEST, a folyamat sokkal könnyebben kezelhető.

 

A negatív tesztelés kihívásai

A negatív tesztelés kulcsfontosságú, ha robusztus és megbízható szoftvert akar építeni, amely képes ellenállni a felhasználói interakciók okozta stressznek. A megközelítés megvalósítása során azonban vannak olyan kihívások, amelyekkel tisztában kell lennie.

Bontsunk le néhányat a legmaradandóbb kihívások közül.

 

1. Negatív forgatókönyvek azonosítása a szoftvertesztelésben

 

Elegendő lefedettség:

A negatív tesztelés egyik legnagyobb kihívása annak biztosítása, hogy elegendő váratlan forgatókönyvet fedjen le. Rengeteg negatív forgatókönyv és permutáció létezik, így ezek figyelembevétele kreatív megközelítést igényel annak elképzeléséhez, hogy a felhasználók hogyan fognak interakcióba lépni a szoftverrel.

 

Prioritás:

A tesztelők nem mindig tudják, hol kezdjék a vizsgálatot, hiszen annyi lehetséges negatív forgatókönyvet kell mikroszkóp alá venniük. Néhány szilárd kritérium annak értékeléséhez, hogy mit kell prioritásként kezelni, magában foglalja az előrejelzést:

1. A hibák nagy valószínűséggel előforduló helyzetei
2. A hibák kimenetelének súlyossága.

 

2. Megfelelő negatív tesztesetek tervezése

 

Bemenet-érvényesítés:

A szilárd negatív tesztesetek tervezése a rendszer viselkedésének, architektúrájának és korlátainak meglehetősen átfogó megértését igényli. A szoftver teszteléséhez gondosan átgondolt bemeneti adatokat és adatokat kell használni. Bár a véletlenszerű megközelítés segíthet feltárni néhány hibát, ez elhalványul a negatív tesztelés pontosabb és szisztematikusabb megközelítéséhez képest.

 

Adatok sokfélesége:

A rendszer sajátosságaitól függően előfordulhat, hogy meglehetősen sokféle adatkészlettel kell tesztelnie. Valójában számos különböző adatformátum létezik, például számok, szöveg, dátumok és így tovább, amelyek mindegyikét elfogadhatja az alkalmazás. A kihívás itt az olyan tesztesetek megtervezése, amelyek minden formátumot és különösen az érvénytelen adatok minden egyes variációját figyelembe tudják venni. Ez a helyzet meglehetősen időigényes lehet a tesztelő csapatok számára.

 

3. Hatékonyság és teszt-automatizálás

 

Időigényes:

A pozitív tesztelés célja a szoftver validálása a várt eredményekkel szemben. A negatív tesztelésnek viszont a váratlan dolgokba kell merülnie, és fel kell tárnia a lehetséges forgatókönyveket. A feltérképezetlen területen való haladás több időt vesz igénybe. Ennek eredményeképpen, ha a negatív teszteléssel járó átfogó eredményeket szeretne, fel kell készülnie arra, hogy néhány plusz órát fektessen bele.

 

Automatizálási komplexitás:

A negatív tesztelés idő- és erőforrás-igényes lehet. Mint ilyen, ez egy tökéletes munka a szoftverteszt automatizálásához. Van azonban néhány bonyolult probléma, amelyet le kell küzdeni. Például a váratlan bemenetek várható kimenetelét meghatározó tesztesetek megtervezése némi tapasztalatot és szaktudást igényel. Ráadásul előfordulhat, hogy a meglévő automatizálási tesztek keretrendszere nem támogatja az érvénytelen adatokat, amelyeket az alkalmazásba szeretne bevinni, ami újabb komplexitási réteget jelent.

 

4. Az eredmények értékelése

 

Hamis pozitív eredmények:

A tesztelés kalibrálása a pontosság és a teljesség közötti kielégítő egyensúly biztosítása érdekében a negatív tesztelők számára ismerős kérdés. Bizonyos helyzetekben a túlérzékeny hibakezelés tévesen összekeveri az érvényes bemeneteket a negatív bemenetekkel, ami ahhoz vezet, hogy időt pazarolunk olyan problémákra, amelyek nem relevánsak.

 

Kétértelmű eredmények:

Ha egy rendszer érvénytelen bemenetet kap, az összeomlásokhoz, hibákhoz vagy lefagyáshoz vezethet. Sok esetben ez a hiba biztos jele. Más esetekben azonban ez egy olyan kezeletlen szélestényező bizonyítéka, amelyet a fejlesztők nem vettek figyelembe. Fontos megkülönböztetni ezeket a különálló helyzeteket, de a valódi ok kivizsgálása időigényes.

 

Adatkezelés:

A negatív teszteléshez jelentős mennyiségű adatra van szükség. Ezt a vizsgálati információt egyszerre kell létrehozni és karbantartani. Szoros időkeretű fejlesztési forgatókönyvek esetén ez egy olyan plusz feladat, amelyet figyelembe kell venni.

 

5. Szervezeti kérdések

 

A negatív tesztelési szakértelem hiánya:

Bár a negatív tesztelés népszerű, sok tesztelőnek nincs meg a készsége és szakértelme ahhoz, hogy ezt a fajta tesztelést átfogó módon hajtsa végre. Bizonyos negatív tesztesetek tervezése kevésbé intuitív, mint a pozitív tesztesetek megfelelője. Ráadásul a teszt-automatizálás megvalósítása is kihívást jelenthet a megfelelő szakértelem nélkül.

 

Üzleti nyomás:

Az érdekelt feleknek, a tesztelőknek és a vezetőségnek meg kell érteniük, hogy a negatív tesztelés milyen kritikus szerepet játszik a robusztus alkalmazások fejlesztésében. Ha nem ismerjük fel a fontosságát, az ahhoz vezethet, hogy a negatív tesztelés rovására a pozitív tesztelésre kell koncentrálni.

 

Nyilvánvaló, hogy számos kihívás áll azok előtt a csapatok előtt, amelyek ki akarják aknázni a negatív tesztelés előnyeit. A megfelelő megközelítéssel és a megfelelő szoftvertesztelési eszközökkel azonban leküzdheti ezeket a problémákat, és olyan szoftvert készíthet, amely felülmúlja a felhasználók elvárásait.

 

Hogyan írjunk szoftver tesztelés negatív teszteseteket

A szoftvertesztelés negatív teszteseteinek megírása némi tapasztalatot és kreatív gondolkodást igényel. Az alábbiakban egy lépésről-lépésre követhető útmutató segít e kritikus tesztesetek létrehozásában.

 

#1. Határozza meg célkitűzéseit

Mielőtt megírná a szoftvertesztelés negatív teszteseteit, meg kell értenie, hogy miért akar negatív tesztelést végezni. Nem minden alkalmazás számára előnyös a negatív tesztelés.

Tehát értsd meg, hogy mit akarsz elérni. A negatív tesztelés célja, hogy feltárja a váratlan felhasználói interakciós forgatókönyvekből vagy körülményekből eredő hibákat és összeomlásokat.

 

#2. A lehetséges negatív forgatókönyvek felvázolása

Ezután számba kell vennie, hogy milyen negatív forgatókönyvek fordulhatnak elő, amikor a felhasználók interakcióba lépnek a szoftverrel. A kutatás ebben a lépésben kulcsfontosságú. Néhány terület, amelyet érdemes felfedeznie:

• Rendszerkövetelmények
• Tipikus felhasználási esetek
• Az alkalmazás jellemzői és funkciói

Vizsgálja meg ezeket a helyzeteket, és készítsen egy listát azokról az esetekről, amikor az alkalmazás esetleg nem úgy működik, ahogyan azt Ön elképzelte.

Ezután fontolja meg a kritikus bemeneti érvényesítési forgatókönyveket. Ez jellemzően adatbeviteli űrlapokat, bejelentkezési mezőket és így tovább jelent.

Végezetül vegye figyelembe a számtalan nem szokványos módot, ahogyan a felhasználók kapcsolatba léphetnek a szoftverrel, valamint a váratlan eseményeket, amelyek kedvezőtlen kimenetelűek lehetnek, mint például a hálózati kapcsolat megszakadása, a rendszer hirtelen leállása, hatalmas adatátvitel stb.

Miután a lehető legtöbb forgatókönyvet dokumentálta, itt az ideje meghatározni a váratlan forgatókönyvek várható kimenetelét.

 

#3. Várható eredmények felvázolása

 

Minden tesztesetnek kell, hogy legyen egy várható eredménye, és a negatív teszteset sem különbözik ettől. A legjobb gyakorlat itt az, hogy minden egyes negatív forgatókönyvet leírunk, és meghatározzuk, hogy mi legyen a végeredmény.

A lehetséges eredmények közé tartozhat:

• Pontos és informatív hibaüzenetek
• Megfelelő átirányítások
• A rendszer kíméletes kezelése, például a rendszer lefagyásának vagy összeomlásának megelőzése.

 

#4. Válassza ki a tesztelendő bemeneteket

 

Most itt az ideje, hogy megnézzük, mely bemeneteket kell tesztelnünk. Ezeknek a bemeneteknek kell lenniük azoknak, amelyek a legnagyobb valószínűséggel hibát vagy más negatív viselkedést okoznak.

Néhány bemeneti adat, amelyet tartalmaznia kell:

• Tartományon kívüli értékek (negatív értékek egy életkor-mezőben stb.)
• Érvénytelen adatok (betűk egy numerikus mezőben stb.)
• Váratlan karakterek vagy szimbólumok
• Különleges karakterek
• Hiányzó adatok

 

#5. Írja meg a teszteseteket

 

Miután összegyűjtötte az összes forgatókönyvet, ideje megírni a teszteseteket. A negatív teszteléssel szinte korlátlan számú teszteset írható. Végül is ez a fajta tesztelés arról szól, hogy mi történik, ha az emberek olyan módon használják a szoftvert, ahogyan Ön nem tervezte. A határidők azonban azt diktálják, hogy a lehetséges esetek listáját a legvalószínűbb problémákat okozó helyzetekre szűkítse le.

Mint mindig, írja meg teszteseteit világos, tömör és objektív nyelven. Itt nincs helye a kétértelműségnek.

Itt egy jó formátum a negatív tesztesetekhez.

• Teszteset azonosító használata
• Pontosan írja le, hogy mit vizsgálnak
• Jegyezze meg a negatív teszt előfeltételeit
• Az érintett lépések körvonalazása
• Egyértelmű és objektív eredmények meghatározása
• Jegyezze fel a teszt tényleges eredményét

 

#6. A teszt ütemezése

 

Most pedig be kell ütemeznie a teszteket. Ismét fontos, hogy prioritásként kezeljük azokat a forgatókönyveket, amelyek a legsúlyosabb káros következményekkel járnak, például balesetekkel, vagy ahol a legvalószínűbb, hogy problémákra derül fény.

 

Példa negatív tesztesetre

 

Íme egy példa egy negatív tesztesetre.

Teszteset azonosítója: TC001

Leírás: Ellenőrizze, hogy hibaüzenet jelenjen meg, ha a felhasználó érvénytelen e-mail címet ad meg.

Előfeltételek: A felhasználónak az alkalmazás bejelentkezési oldalán kell lennie

Lépések: 1. Érvénytelen e-mail cím megadása. 2. Nyomja meg a „Bejelentkezés” gombot

Várható eredmény: Amikor a felhasználó a „Bejelentkezés” gombra kattint, hibaüzenet jelenik meg, amely szerint „helytelen e-mail cím került megadásra”.

Eredmény: Jegyezze fel, mi történt a „Bejelentkezés” kiválasztásakor.

 

Példák a negatív forgatókönyvekre a szoftvertesztelésben

Íme néhány tipikus forgatókönyv, amelyet a negatív tesztelési módszerek segítségével ellenőrizhet.

 

1. Adatok és mezőtípusok

Ha már töltött ki online űrlapot, akkor tudja, hogy ezek a dobozok úgy vannak beállítva, hogy bizonyos típusú adatokat fogadjanak el. Egyesek csak számokat, míg mások dátumokat, szöveget vagy más típusú adatokat fogadnak el.

A negatív tesztelés e mezők esetében érvénytelen adatok küldését jelenti, például betűk beírása egy numerikus mezőbe.

 

2. Kötelező mezők

A kötelező mezők ismét az űrlapok és alkalmazások általános jellemzői. Praktikus eszköz annak biztosítására, hogy minden kritikus információ összegyűljön, mielőtt a felhasználó továbblépne a következő szakaszba.

Ezeknek a forgatókönyveknek a tesztelésére alkalmas, ha megnézzük, mi történik, ha ezeket a mezőket üresen hagyjuk. Ideális esetben egy hibaüzenetnek kell megjelennie, amely felszólítja a felhasználót, hogy töltse ki a szükséges mezőt.

 

3. Megfelelő számú karakter

Ha egy tesztelés alatt álló weboldalakból álló alkalmazással rendelkezik, előfordulhat, hogy van olyan adatmezője, amely korlátozott számú karaktert igényel. Ez lehet a felhasználónevek, telefonszámok, regisztrációs számok stb. esetében.

Negatív teszteseteket hozhat létre ezekre a mezőkre olyan tesztek írásával, amelyek a maximálisan megengedett karakterek felett írnak be, hogy lássák, hogyan reagál az alkalmazás.

 

4. Adatkorlátok és -határok

Bizonyos űrlapok rögzített határértékkel rendelkező mezőkkel rendelkeznek. Ha például azt szeretnénk, hogy valaki 100-ból értékeljen valamit, az adathatárok 1-100 lennének.

Hozzon létre egy negatív tesztesetet, amelyben megpróbál 0, 101 vagy más negatív vagy pozitív értéket megadni az 1-100 értékek közül.

 

Legjobb gyakorlatok a negatív teszteléshez

A kiváló minőségű negatív tesztelés biztosításához számos bevált gyakorlat tartozik. Íme néhány tipp, hogy segítsünk Önnek.

 

1. Határozza meg az érvénytelen bemeneteket:

A fejlesztési dokumentáció, a használati esetek és az UI/UX átnézése a lehetséges érvénytelen bemenetek megértése és azonosítása érdekében. Figyeljen az érvénytelen adattípusokra, szélsőséges értékekre, hiányzó adatokra, üres mezőkre, váratlan formátumokra és még sok másra.

 

2. Használja a határérték-elemzést:

Ahogy fentebb említettük, vázolja fel a határértékeket, hogy megtalálja azokat a szélsőséges eseteket, amelyek váratlan reakciókat okozhatnak.

 

3. Munkavállalói egyenértékűség felosztása:

Nézze meg a bemeneti tartományokat, és ossza fel őket érvényes és érvénytelen értékek ekvivalenciapartícióira. Ez a folyamat segít csökkenteni a megírandó tesztesetek számát, mivel ha egy egyenértékű érvénytelen adat egy bemenetnél problémát okoz, akkor az valószínűleg az egész osztályban jelen lesz.

 

4. Utánozza a rossz felhasználókat:

A pozitív tesztelés az elvárt felhasználói viselkedést ellenőrzi. A negatív tesztelés azt vizsgálja, mi történik, ha az emberek visszaélnek az alkalmazással. Gondolja végig a különböző forgatókönyveket, amelyekben ez megtörténhet, és ismételje meg őket a teszteseteiben.

 

5. Hagyja, hogy a kockázat és a hatás vezérelje a tesztelést:

Egyetlen tesztelőnek sincs korlátlan ideje. Egy bizonyos ponton nehéz döntéseket kell hoznod, mert nem tudsz minden váratlan eredményt tesztelni (vagy egyáltalán tudni). Amikor el kell döntenie, hogy milyen típusú negatív teszteket futtasson, állítsa azokat a területeket előtérbe, amelyek a legnagyobb kockázatot vagy negatív hatást gyakorolják a termékére.

 

6. Hibakezelés ellenőrzése:

Győződjön meg róla, hogy a hibakezelést a tesztelés részévé teszi, és ellenőrzi, hogy a hibaüzenetek hasznosak és pontosak-e.

 

7. Automatizáljon minél többet:

Az automatizálás ügyesen kezeli a hétköznapi és ismétlődő feladatokat. A negatív tesztelés azonban még mindig manuális megközelítést igényel a feltáró teszteléshez és az éles esetek felkutatásához.

 

A legjobb negatív tesztelési eszközök 2024-re

Bár a negatív szoftvertesztelés az egész iparágban elterjedt, hiányoznak a munkához szükséges különálló eszközök. Ennek egyik fő oka a negatív tesztelés sokoldalúsága. Ráadásul a pozitív teszteléshez használt eszközök közül sok a negatív teszteléshez is használható, ha a bemeneti adatokat módosítja.

ZAPTEST a legjobb eszköz a negatív teszteléshez, mivel sokoldalú és moduláris. Könnyen használható és testreszabható, és a platform- és alkalmazásközi képességeknek köszönhetően olyan rugalmasságot kínál, amelyet nehéz felülmúlni.

Adatvezérelt tesztelés és
mutációs tesztelés
funkcionalitás teszi a ZAPTEST-et tökéletessé a negatív teszteléshez. Ráadásul, köszönhetően a RPA funkciók segítségével könnyedén szimulálhat valós felhasználókat, újrafelhasználhatja a teszteket, valamint jelentéseket és dokumentációt készíthet. Dióhéjban összefoglalva, a ZAPTEST képes a legmodernebb szoftverautomatizálási és robotizált folyamatautomatizálási szoftverek futtatására, így minden automatizálási feladatra, beleértve a negatív tesztelést is, egyablakos megoldást kínál.

 

Végső gondolatok

A negatív tesztelés a szoftvertesztelésben segít a csapatoknak megérteni, hogyan kezeli az alkalmazásuk a váratlan bemeneteket és az érvénytelen adatokat. Míg a pozitív tesztelés azt vizsgálja, hogy a szoftver a tervezett módon működik-e, a negatív szoftvertesztelés segít kideríteni, mi történik, ha a felhasználók helytelenül választják ki a bemeneteket és az adatokat. Mindkét megközelítés fontos, ha szilárd és robusztus alkalmazást szeretne, amely képes kezelni a különböző felhasználói interakciók okozta feszültségeket.

 

Download post as PDF